2010. március 7., vasárnap

Valentin nap

Ha létezik az idei évben olyan film ami egyértelműen a "Na ezt meg mégis minek kellett?" kategória, akkor az egyértelműen a Valentin nap. Nem több mint megannyi tízpercnyi romantikus sztori lazán összefűzve egy két órás!
filmmé, kiegészítve egyetlen hatalmas rejtéllyel: hogyan tudtak ennyi "A" kategóriás színészt összecsődíteni egy ekkora nulla valamibe?



Nem, a felvezetésem ellenére a Valentin nap nem egy rossz film, nem is jó. Nem. A Valentin nap az a film, amit ha megnézel, két nap múlva már csak momentumait tudod felidézni, annyira jellegtelen. Most nem a romantikus film gyűlölő hímsoviniszta tört elő belőlem, vannak romantikus komédiák amiken nagyon jót tudok szórakozni, vagy elérzékenyülni, de most nem így éreztem, igazán  felkacagni csak egyszer tudtam, átérezni az érzelmi szálat egyszer sem. A drámai rész és a konfliktusok nevetségesen sablonosak voltak, a happy end pedig valami röhejesen életszerűtlen. Olyan módon, ahogy az egy romantikus filmtől is elfogadhatatlan.

Nagyon előreszaladtam. Miről is van itt szó? Adva van február 14, adva van egy csomó pár, akik életük és kapcsolatuk különböző szakaszaiban járnak és adva van néhány az első pillanattól kezdve borítékolható konfliktus. Kik is a főszereplők? A virágárus srác (Ashton Kutcher) aki frissen az ágyból kipattanva kéri meg üzletasszony barátnője (Jessica Alba) kezét. Van a virágárus srác régi jó barátnője (nem olyan értelemben véve) a tanárnéni (Jennifer Garner) aki úgy érzi megtalálta élete szerelmét a frissen elvált (na persze...) szívsebész (Patrick Dempsey) képében. Van a tanárnéni legjobb barátnője a valentin nap gyűlölő sajtós (Jessica Biel) aki egy kiöregedő félben lévő sztársportoló (Eric Dane a Grace klinikából) ügyeit rendezgeti. A sztársportolónak van egy menedzsere is (Queen Latifah) akinél épp egy beugrós recepciós dolgozik (Anne Hathaway) aki reggel még nem be, hanem egy pasi (Topher Grace, Azok a 70-es évek show) ágyából kiugrós volt, egyébként mindenféle férfiakkal beszél domina módjára a telefonon. A már említett tanárnőnek van egy kis diákja, aki valakibe nagyon szerelmes ám így Valentin napkor és minden energiáját abba öli, hogy megajándékozza, még ha látszólag az egész világ össze is esküdött ellene. A kis diák bébiszittere épp a szüzessége elvesztését tervezi a pasijával, mert az ugyebár Valentin napon a legromantikusabb. A srácnak van egy legjobb barátja is (franc se tudja hogy hívják gyerek a Twilight-ból) annak meg egy tipikus sötéééééét (nem a haja árnyalatáról van szó) szőke barátnője (Taylor valami a csaj neve, állítólag ő is híres, biztos az...). A már említett kisdiák valamiért a nagyszüleivel lakik (Hector Elizondo és Shirley MacLaine) akik már közel járnak az arany lakodalmukhoz és annyira mintaházaspár, hogy Bree a Született feleségekből valószínűleg a teljes Lila akác közt lemészárolná, ha cserébe ilyen kapcsolata lehetne. Van egy magát nagyon sikeresnek tartó sportriporter (Jamie Foxx) aki akkora szám, hogy jobb híján őt osztják be utca embere riportokat készíteni Valentin nap alkalmából, ilyen minőségében gyakorlatilag szinte az összes főszereplővel kapcsolatba kerül valahogyan. Na és végül de nem utolsó sorban ott van egy repülő két utasa (Bradley Cooper és Julia Roberts) akik összebarátkoznak út közben, de hogy a többi szálhoz hogyan kapcsolódnak az két jelenettel a vége előttig rejtély marad.

Szóval az látszik, hogy a szálak összefonása szempontjából a készítők kitettek magukért, nem különben a színészek összeválogatását tekintve. Ekkora sztárparádé valószínűleg a Sin City óta nem készült. A gond csak az, hogy hiába a szépen felépített váz és kiváló színészek, ha nincs a dolog tartalommal megtöltve. Romantikus filmhez képest túl sok az ellenszenves, vagy agyilag tök sötét karakter (ráadásul ez elsősorban épp a női felhozatalra érvényes, a pasik közül csak egy példa van rá, ez egy csajfilmnél minimum érdekes). Ott a rengeteg szenteskedés (a végzős középsulisok várjanak a szexszel, ha valaki igazán szeret, még a legdurvább árulást is megbocsátja, ráadásul pár óra alatt) és a kierőszakolt happy end SPOILERES MONDAT KÖVETKEZIK: ha valakivel pár órával korábban szakított a menyasszonya, akkor az teljesen boldog lehet, mikor összejön a csajjal, akire mindig barátként tekintett és aki épp most jött rá, hogy az álompasija nős és mindvégig hazudott neki. Mert a valóságban ez úgy megy, hogy az ekkora csapások kiheverése pár óra alatt megy az embernek, ugye? SPOILER VÉGE. Gyakorlatilag hosszú-hosszú oldalakat meg lehetne tölteni azzal, hogy hány sebből vérzik ez a film, ami lehetetlenné teszi, hogy akár egy percig is komolyan vegyük, vagy beleéljük magunkat valamelyik karakter helyzetébe. Az alapötlet jó volt (kár, hogy a sok szálon futó szerelmi történet ötletéből az angolok évekkel ezelőtt már készítettek egy kategóriákkal jobb filmet...) de gyakorlatilag minden más nélkülözi az eredetiséget, de még a kliséket sem képesek úgy beleépíteni a filmbe, hogy élvezhetővé tegyék vele.

Az meg már csak Jessica Alba rajongóként az én nagy kérdésem lenne, hogy ezért a szerepért miért kellett őt be-castingolni? Kapott összesen 4, írd és mondd négy jelenetet, amelyek közül az egyik csak annyiból állt, hogy odasétál egy recepciós pulthoz és szól két szót. A maradék három sem nagyon volt két-három percnél hosszabb, abból egy volt a lánykérés, egy egy nagyjából teljesen fölösleges beszélgetés, amiből már egyértelműen látszott, hogy mi lesz itt a konfliktus, és ott volt még ugyebár maga a konfliktus. Ennyi. A karaktere pedig a legjellegtelenebb volt az összes közül, gyakorlatilag egy töltelékkarakter, amit más filmekben abszolút no name színésznőkkel szoktak eljátszatni. És ha ez még nem lenne elég, nem is illett hozzá a figura aki ráadásul mindezek után még ellenszenves is volt. Ismét megkérdem akkor: mi szükség volt arra, hogy ő játssza el ezt a karaktert. Négy jelenet, abból három a vőlegényével miközben az szinte végig a vásznon volt és majdnem az összes karakterrel volt interakciója...

Ez mondjuk már csak amolyan személyes dohogás persze. A lényeg, hogy a Valentin nap az a film, amit én senkinek nem ajánlok moziban (vagy úgy általában véve sehogy) megnézni, ha valaki ilyesmire vágyik, még mindig ott van az Igazából szerelem, ami kategóriákkal jobb. A Valentin nap sok mindenre jó (na persze...), de egy igazán romantikus estét megalapozni vele... na arra aztán biztos nem.
Share/Bookmark

2 megjegyzés:

Spawn írta...

Akkor ezek szerint közel sem lett olyan jó ez, mint az "Igazából szerelem". Azért egy esélyt majd adok neki. Bár, ha Jess keveset szerepel, az már rossz pont. :)

ge.nom írta...

Én meg sem akartam nézni. Ezután meg, főleg nem fogom! ;)

Megjegyzés küldése