2009. június 30., kedd

Tesó kódex 23. törvény

0 megjegyzés

Amikor szörfözik a TV csatornák között a tesói társaságában, egy tesónak tilos továbbkapcsolni olyan műsorról, amelyben női mellek vannak. Ez magában foglalja, de nem kizárólagosan a: tehetségkutató versenyeket, női atlétikát, és bizonyos orvosi műsorokat.


Share/Bookmark

2009. június 29., hétfő

Jacko

0 megjegyzés
Az elmúlt pár napban másról sem lehetett hallani olvasni a neten, világsajtóban, akárhol, mint a pop királyának haláláról. A hiénák persze ilyenkor mindig megjelennek, csak hogy a "rajongók érdekében" tudassanak a világgal minden apró infomációt, amire egy ember halála után a családot leszámítva KURVÁRA NINCS SENKINEK KÖZE.

De mindegy is, hisz nem ez akar az írásom tárgya lenni, csak ez is nagyon kikívánkozott. Igazából én soha nem szerettem Jackson-t. Nem, ez nem is jó szó. Inkább azt mondanám, hogy világ életemben utáltam őt, de mélységesen. A zenéjét nagyon szeretem, megannyi olyan slágerrel ajándékozta meg a világot aminélkül a zenei élet minimum kevesebb lenne, olyan  táncos volt amilyen csak nagyon kevés születik erre a világa és ezeket nem elismerni bizony óriási nagy baromság lenne. Azonban Michael Jackson esetében ezen erények után van egy akkora nagy de, ami szerintem legalábbis egyenértékű a zenei nagyságával. És ezek az őt övező botrányok. A videó után folytatom.


A fenti videóval az emberi hülyeségre próbálok rámutatni. Egyszerűen soha nem voltam képes megérteni a rajongói lelkületet. Hogy lehet odalenni annyira egy vadidegenért (mert bizony drágáim ott a videóban, ti nem ismertétek Jackson-t, ahogy én sem, csak én igyekszem a vele kapcsolatos észérvek alapján ítélni) hogy az ember képes ennyire elvakultan hinni benne? Az észérvek mind azt igazolják, hogy Michael Jackson egy kimagaslóan tehetséges fekete fiúból egy olyan ajja emberré vált amilyenből kevés van ezen a világon. Jótékonykodott? Ugyan már! Hát melyik híresség nem teszi, az ő seggük mégsincs ennyire kinyalva (amúgy meg ki ne találja nekem senki, hogy azt a 400 milliós tartozást a jótékonykodásból és nem a magára költött milliókból szedte össze). Szóval a jótékonyság az egyetlen pozitív érv amit bárki fel bír sorakoztatni mellette, na de mi van az ellenérvekkel. Na abból akad bőven. Plasztikai műtét manapság olyan a sztárvilágban, mint az alapozó az arcbőrre, ez nem gáz, de az, hogy fekete létére kifehéríttesse magát, már igen. Ilyet gerinccel rendelkező ember nem tesz, hisz a saját gyökereit tagadja meg vele. Azután beszélhet ő Afrika megsegítéséről, meg ilyenek, ha egyszer hipokrita módon ő maga az, aki amint lehetővé vált, fehéremberré változtatta magát. Az, hogy az arcát addig operáltatta, amíg ilyenné vált, szintén nem egy ép elmével rendelkező ember képét vetíti elénk. Az elmúlt tizenegynéhány évben sokkal inkáb lehetett a Szaturnusz egyik holdjáról származónak nézni, mint embernek. És akkor ott van a vele szembeni messze legnagyobb, de soha nem bizonyított vád: a gyermekmolesztálás. Persze a fenti videóban látott buta kis csitrik ilyesmire nem emlékezhetnek, de nem az a bizonyos felmentéssel záruló per volt az ő életében az első ilyen vád. Sőt nem is a második, vagy a harmadik. Van az a bizonyos mondás, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ez persze nem mindig igaz, de Jacko esetében legalábbis gyanús, hogy többször is megvádolták gyermekmolesztálással. Valami alapja kell hogy legyen a dolognak. Az első még 1994-ben történt, márpedig akkoriban még nem volt ilyen mértékben divat a vádaskodás (és a pedofíliával való vádaskodás azóta sem jellemző) és abban az esetben az is több, mint gyanús, hogy peren kívüli megegyezés történt. Ártatlan gazdag pubiként drága ügyvédekkel a háta mögött miért egyezkedik valaki, ha ártatlan?

Megannyi botrány kísérte élete során amik egyáltalán nem kötelező velejárói a sztárságnak (a gyerekének kilógatása az ablakon, egy-két érdekes nyilatkozat a Neverland-be hívott gyerekekkel kapcsolatban és még sorolhatnám)

Persze az elvakult rajongói akkor sem látták volna a hibáit, ha egy fegyverrel a kezében fejbe lőtt volna valakit egy koncert közepén. Ők akkor is olyan hülyeségeket mondanának, miszerint: "Nem érdemeltük meg Michael Jacksont" Nem értem az ilyeneket, én is rajongója vagyok annyi embernek, csapatnak, de azért látom a hibáikat és soha nem állítottam őket piedesztárra.

Igazából azt nem értem, hogy mikor annyi jó ember hal meg naponta, mikor Afrikában, Ázsiában emberek milliói éheznek, halnak meg olyan betegségekben amiket a modern világban egy egyszerű háziorvos is meg tudna gyógyítani, akkor néhány buta picsa, meg szerencsétlen lúzer miért egy elkényeztetett sztárt sirat a Kempinski szálloda előtt.

Kövezzenek meg érte, de cseppet sem tudom sajnálni a halálát. Mint ember, szerintem egy undorító féreg volt, és így már akkor sem éreznék érte semmi fájdalmat, ha egyébként zenészként nem egy 14 éve tartó nagy semmi lett volna mögötte. De az volt.

Azt hiszem a cikkemnek ez lesz a végszava. Nem terveztem meggyalázni az emlékét (nem mintha lenne rajta mit), de nagyon csípi a szemem, hogy szenté akarják avatni, mikor teljesen nyilvánvalóan nem volt az. Bár zenészként megérdemelné, hogy felmagasztalják, emberként egyáltalán nem és az én szememben ez a fontosabb.
Share/Bookmark

Tesó kódex 22. törvény

0 megjegyzés

Nincs olyan szabály amely előírná, hogy nő nem lehet tesó.


A nőkből egészen kiváló tesók válhatnak. Miért? Mert képesek elnavigálni minket a Csaj kódex ellentmondásos rigolyái között.
A csajoknak is megvan a saját kódexük?

Igen, sajnos attól tartok. Egy reggel, mikor épp készültem kisurranni az ajtón miközben az esti partnerem a zuhanyzóban volt, rövid pillantást vethettem az emlegetett könyvre. Nem volt időm, hogy sokkal tovább lapozzak az agyondíszített rózsaszín borítónál, de azért felsorolom azokat a csilicsálé oldalakra vetett cikkelyeket amikre emlékszem:

  • Egy csaj nem fekszik le egy másik csaj expasijával, kivéve mikor igen.

  • Egy csaj nem fizet semmiért. Soha.

  • Ha két csajnak baja van egymással, azt kizárólag a másik háta mögötti alattomos megjegyzésekkel és látszólagos figyelmen kívül hagyásával rendezhetik, ahelyett, hogy egyszerű pucér birkózással rövidre zárnák a kérdést.

  • Ha egy csaj meghall egy csaj-erőt sugárzó számot, mint például az "I Will Survive", abba kell hagynia bármit is csináljon éppen, és egy másik csajt karon ragadva köteles a dalszöveget a torka szakadtából üvölteni.

  • Egy csajnak is lehet kutya a háziállata, de csak abban az esetben, ha az belefér a levelesládájába.

  • Ha két csajon ugyanolyan ruha van, mindkettejüknek joguk van rá, hogy véletlenül leöntsék a másikat valamilyen itallal.

  • Egy csaj nem vezet motorizált járművet biztonságos módon.

  • Egy csajnak  joga van kiribancítani magát Halloween-kor.



Share/Bookmark

Lagzi

0 megjegyzés
A hétvégén lagziba voltunk hivatalosak a párommal, gondoltam erről is megér írni egy bejegyzést. Az ifjú pár egyik fele (a férfi) a párom régi jó barátja, így nem is volt kérdés, hogy menjünk-e, de ha nem lenne az, akkor is azt mondanám, hogy megérte megtenni azt a röpke 120 kilométert (a visszafelé vezető 120 kicsit kevésbbé volt kellemes). Túl sok esküvőn nem voltam még életemben, így nem tudnám megítélni, hogy rendezési, látványossági szempontból milyen volt, de mindenesetre mi jól éreztük magunkat.

Na de az odáig vezető út... El nem tudom képzelni, hogy a menyasszony mennyire lehet stresszes az esküvő előtt, ha egy egyszerű meghívott képes ennyire túlpörögni. Legyen megfelelő a frizura, a köröm, a smink, a ruha, jaj nem készülünk el (két órával a tervezett indulás előtt...) stb. Természetesen ezek olyasmik amiket az ember nem érthet meg, ha input egység van a lába között. Egy idő után persze, ha az ember eléggé szereti a másikat, a szituáció szórakoztató is lehet akár. Mondjuk ez hangulatfüggő, de az ember fia jobban teszi, ha ilyenkor jobb hangulatban van, hisz akkor legalább a pár egyik tagja higgadt bír maradni. (Csak hogy segítsek férfitársaimon: ilyenkor nem túl egészséges a hölgy orra alá dörgölni, hogy mi 20 perc alatt elkészülünk a brotválkozás megkezdésétől számítva a nyakkendő megkötésének befejezéséig) A lényeg, hogy a párom csodálatosan festett, mire befejezte a készülődést (nekem előtte is tetszett), meg merem kockázatni, hogy kivételesen talán ő is meg volt elégedve magával egy kicsit. Az pedig nagy szó.

Az biztos, hogy minden esküvőnek megvan egy olyan hangulata amit más nem igazán tud visszaadni és azt pedig nem más adja, mint az, hogy egy esküvő tulajdonképp nem más, mint két ember szerelmének ünnepe. Persze ez egy pasitól ez így puhányul, nyálasan, stb hangzik, de így van. Most nem arról beszélek, hogy elbőgtem volna magam (kedves és aranyos volt az ifjú pár, csak nekem igazából túl kevés kapcsolatom van velük, hogy a személyük miatt elérzékenyüljek, na meg amúgy sem vagyok az a pityergős fajta) hanem sokkal inkább arról, hogy ilyenkor az ember hajlamos kicsit másképp látni a saját kapcsolatát. Ha úgy érzi gondok vannak, nyilván az jut az eszébe, hogy ő eljut-e valaha idáig a párjával, illetve, hogy akrja-e egyáltalán a dolgot. Ha ellenben szereti a társát (mint az én esetemben is) akkor kételyek helyett az a fajta megdöbbenés lesz urrá az  emberen, hogy mennyire fontos neki a másik. Igazából ez olyasmi amit nehéz körvonalazni, csak így van. Illetve, hogy őszinte legyek azért ennél tudnám jobban körvonalazni, de az egy blogban kicsit túlzott kitárulkozás lenne a részemről.

A vacsora kicsit kiadósra sikerült. Én tudom, hogy az embereket el kell látni minden jóval, de ez nyilvánvalóan sok volt már a jóból. Olyat, hogy annyira tele legyek, hogy ne férjen belém a vacsora végén a süti, én még nemigen láttam. Persze lehetett volna ez a szabályt erősítő kivétel is a részemről, de az hogy sokan már a tiramisu-ba sem voltak képesek belekezdeni, nem is beszélve az utána érkező esküvői tortáról, azt hiszem nem ezt igazolja. Szerencsére a szervezők gondoltak az ilyen eshetőségekre, így sütikkel és fincsi rántotthúsokkal gazdagodva tértünk este haza.

A lagziban élő zene volt és nagy megkönnyebülésünkre nem az az Mc Hawer féle rettenet ami minden ízléssel rendelkező ember számára olyan, mintha egy a fejére húzott fazekat ütnének egy merőkanállal. Ilyen alkalmakkor jön rá az ember, hogy a Megasztár készítőgárdája mennyire megérdemelne egy alapos picsánrúgást a döntőbe jutottak kivállogatásáért. Mert milyen az már, hogy egy esküvői zenész pár (apa és lánya) olyan szinten énekli le nagyjából a teljes Megasztár 4 mezőnyt, hogy már én szégyenlem magam miatta. Míg a showban a mezőny nagy része gyakran egyetlen számot nem tudott előadni hamis hangok nélkül, addig itt a két énekes nagyjából hat órán keresztül énekelt minössze két megszakítással és nem emlékszem egyetlen oda nem illő hangocskára sem, viszont a repertoárjukban megtalálható volt Elvis Priestly-től kezdve Christina Aguilera-n keresztül a Groovehouse-ig minden és egyszer sem éreztem azt, hogy "Hú a francba, hát hol van ez az eredetitől!"

Ha már a zene szóba jött volt ennek egy másik nagy előnye is. Táncra tudtam bírni a páromat! Na persze ez általában nem lenne olyan nagy szám, hisz szinte minden csaj imád táncolni, csakhogy az én Kicsikém azok közé tartozik akik miatt oda kell tenni a "szinte" jelzőt a "minden" elé és így már azért nehezebb a dolog. Na de olyan számokra mint a Candyman nem lehet nem táncolni, szóval végülis sikerrel járt a törekvésem. És bizony nem volt rossz. Nem mintha meglepődtem volna a dolgon, hisz nem az a gond, hogy nem tud táncolni (neeem, az az én gondom), hanem hogy túl szégyenlős hozzá. Persze a táncra bírásban az is biztos szerepet kapott, hogy Norbi Update tudatos nőként az elfogyasztott egyébként nem különösebben nagy kajamennyiség nyilván gerjesztett némi lelkiismeret furdalást, de azért alapjában véve szeretem ezt a magam diadalának tartani. Ez utóbbit azért talán az is igazolja, hogy az én kis Kicsikém olyan szinten el tudta engedni magát tánc közben, annyira látszott rajta az öröm, mint... szóval izé... ide légyszi helyettesítsetek be valamit ami szalonképesebb, mint amire én gondolok. Szóval lényeg a lényeg, nagyon jót táncoltunk és nagy meglepetésemre amíg nem kezdett felülkerekedni rajtam az elegáns cipő miatti vízhólyag + kislábujj elszorítás + talpfájdalom, nekem is jól ment a tánc.

Tulajdonképp az egész esküvő egyetlen igazán nagy hibája az volt, hogy igazából senkit nem ismertünk a meghívottak közül leszámítva persze magát a vőlegényt. De ez sem jelentett olyan nagy problémát ami igazán elronthatta volna a jókedvünket. A másik gond maga a 120 kilométeres utazás volt, ami azt eredményezte, hogy már este 11-kor útra kellett kelnünk,  hogy haza tudjunk érni. Addigra mondjuk a társaság legnagyobb része hazaszálingózpott és az azt megelőzően sem nagy tánckedv is teljesen elapadt a meghívottakban, tehát talán ez nem nevezhető akkora bajnak, de mi azért szívesen maradtunk volna még tovább. Ha lesz megint alkalom esküvőre menni, én tuti nem hagyom ki.
Share/Bookmark

2009. június 28., vasárnap

Új design

0 megjegyzés
Bár már jó ideje megvan a blog és jó pár design-t kipróbáltam ezidő alatt, eddig nem volt egy sem amivel maradéktalanul elégedett lettem volna. A legutóbbi, az a zöld alapú sokáig meg bírt maradni, mert úgy találtam, hogy az a legszebb, de a háttérben már készült ez a saját. Igazából ez sincs ám kész teljesen, de úgy ítéltem meg, hogy van már olyan állapotban, hogy mostantól, ha betöltöm az oldalt, ez fogadjon. Remélem nektek is tetszik, bármilyen véleményt, kritikát szívesen meghallgatok ezügyben :)
Share/Bookmark

2009. június 27., szombat

Tesó kódex 21. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem osztja meg észrevételeit egy másik tesó durván dögös barátnőjéről. Még akkor is, ha a dögös csaj pasija olyan kérdésekkel próbálja meg csőbe húzni, mint "Durván dögös, mi?" a tesónak csendben kell maradnia, hisz ebben a helyzetben ő az egyedüli akinek csőbe kellene húznia valakit.


Share/Bookmark

2009. június 26., péntek

Tesó kódex 20. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó tiszteli a seregben szolgáló tesóit, hisz azok önzetlenül a hazát szolgálják, de ami ennél fontosabb, megannyi módon képesek szétrúgni a seggét, ha nem teszi.


Share/Bookmark

2009. június 25., csütörtök

Tesó kódex 19. törvény

4 megjegyzés

Egy tesó nem feküdhet le a tesójának lánytestvérével. Mindazonáltal egy tesó nem lehet dühös azért, mert egy másik tesó olyan megjegyzést tesz a húgára, mint például: "Hú haver, neked aztán dögös a húgod!"


Folyamánya: Valószínűleg mindenki számára az a legjobb, ha a tesó elrejti a lánytestvérének képeit, mikor más tesók érkeznek látogatóba.

Teendők, a ház tesóbiztossá tételéhez

  • Rejts el minden csinos húgról, nővérről, édesanyáról, első unokatestvérről készült képet

  • Nyiss ki szeszes üvegeket és porold le a bárpultot, mintha ténylegesen használnád is

  • Előzékenyen vidd át a nyomtatott pornót a hálószobádból, a fürdőbe

  • Nézd át a DVD felvevő merevlemezét és törölj le minden kínos délutáni talkshow-t

  • Nyisd ki az összes ablakot

  • Pakold ki az összes távirányítót a dohányzóasztalra, tekintet nélkül a funkcióikra

  • Húzd ki az üzenetrögzítőt, vagy...

  • Hívd fel anyádat egy órával azelőtt, hogy a tesóid megérkeznének

  • Poháralátét, poháralátét, poháralátét!

  • Lépj ki minden e-mailfiókból

  • Barátnő/szex hívásokat a helységen kívül intézd


Share/Bookmark

2009. június 24., szerda

Macska... jaj!

3 megjegyzés
Ha az embernek állata van, az soha nem lehet unalmas. Egy kutya vagy egy macska, de még akár egy aranyhörcsög is bármikor képes izgalmakat kelteni, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak. Mondjuk a macskáknak elég jó képességeik vannak mindkettőhöz.

Nálunk például a lakáson eszközölt legutóbbi módosításra a macskák, illetve az csak egyikük miatt volt szükség. Az ugyebár mindenki előtt nyilvánvaló tény, hogy legyen az akár házi, akár a vadonban vadászó fajta, a macskák imádnak magas helyekről letekinteni a világra ezzel is bizonyítva az ő intellektuális és ügyessébeli fölényüket. Csakhogy néha ez bizony visszafelé is el tud sülni, ahogy történt az a mi fekete macskánkkal kétszer is. A második emelt erkélyének korlátján ücsörögve kacagva lehet szemlélni a sok forgolódó embert, akik nyilvánvalóan mind az ő kiszolgálására teremtettek, még azok is akik nem is ismerik. Ez mind szép és jó, de egyszer a fekete macskát is utolérheti a sors és nagyon könnyen a padlón találhatja magát. Ezesetben szó szerint. És bizony nem az erkély padlójáról beszélek, hanem a szomszéd kocsibejárójának padlójáról. Utólag persze nevet az ember az ilyenen, de azért nem volt vicces. Oké, hogy a macskák talpra esnek, (mint a mellékelt példa bizonyítja 7 méter magasból is) de azért ez mégsem tűnik annyira egészségesnek. Mindegy, a lényeg, hogy nem lett baja, csonttörés és bajt okozó belső sérülés nélkül túlélte, este már rohangászott is, mint máskor.

Na de nem ő lenne, ha egy ilyen pofára esés szemernyit is csökkentene a bátorságán/hülyeségén. Alig fél évvel később megint képes volt leesni a korlátról, de úgy... Szóval az első esetnél egyszerű volt a képlet, leesett, a földszinten landolt, oké. Na de hogy arra hogyan volt képes, hogy beessen az alattunk lakó erkélyére és vigye magával a kiterített takarónkat is, azt már el sem tudom képzelni. Bezzeg az ilyenekről soha nem készül videó.

A lényeg a lényeg, hogy azóta az erkély ajtaja kétféle állásban lehetett: csukva; nyitva, de úgy hogy az asztallal el volt torlaszolva. A macskák persze az utóbbit kedvelték kevésbé, hisz nem kicsit csípte a nem létező csőrüket, hogy az ajtó nyitva, ők mégsem mehetnek ki rajta. Nyáron azonban ez így nem mehet, amúgy is dögmeleg van, az erkély a felfordított asztal miatt enyhén minősíthetetlenül fest és még a levegő sem járhat a lakásban. Első javaslatom a korlát megemelése volt, hogy a macskák még véletlenül se ugorhassanak föl rá, de ez leszavazásra került (a páromnak sem tetszett és bár nem nyilatkoztak, de a két macska is nyilván ellene volt) úgyhogy az jutott az eszembe, hogy ha kiszélesítjük a korlátot egy falappal, akkor a két macska nagyobb valószínűséggel lesz képes megtartani az egyensúlyát a tetején. Azért a biztonságot növelendő vettünk polctartó vasakat is, hogy arra ki tudjunk feszíteni egy hálót ami aztán végképp megvédi cicáinkat a mélybe hullástól. Oké, hogy az egyiküknek még kilenc a másiknak meg hét élete még megvan, de azért nem kellen elvesztegetni, nem?

Szóval beszereztük az alapanyagot ami gyorsan meglett, fúrós embert szerezni azonban persze nem volt olyan egyszerű. Azért az is sikerült (a sógor jött el) felraktuk szépen a lapokat és láttuk, hogy ez így jó. És örültünk. És gondoltuk, hogy mivel este van, a folytatás ráér másnap. És nem néztünk időjárásjelentést, mert akkor tudtuk volna, hogy másnap nagyjából 24 órán keresztül esni fog az eső. Egy szempontból persze nem volt ez baj, hisz így tesztelhettük, hogy a szerzett falapok mennyire vízállóak. (semennyire) A tegnapom nagyrésze tehát ezután a háló felapplikálásával telt (nem igazán méretre igazított hálóval volt dolgom) De sikerült minden, az asztal elkerült az erkélyajtóból, a macskák letesztelték az új korlátot és minden szuper. Lentről is jól fest a dolog, idefentről is, az ajtó is nyitva lehet, szóval tök happy minden. Csak tudjátok mit? A macskák azóta le se szarják az erkélyt...
Share/Bookmark

2009. június 23., kedd

Tesó kódex 18. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó  elmegy sört beszerezni a bulira,  joga van megtartani a többiektől beszedett, de el nem költött pénzt.


Megjegyzés: Elkerülendő az összeütközéseket, nem rossz taktika a tesó részéről kidobni a számlát, mielőtt visszatérne a buliba.
Share/Bookmark

2009. június 22., hétfő

Tesó kódex 17. törvény

5 megjegyzés

Egy tesónak kötelessége kedvesnek és udvariasnak lennie a munkatársaival, kivéve ha azok alatta állnak az Ordítási piramisban.


Amerikát olyan férfiak és nők hátán taposva építették fel, akiket ordítással ösztönöztek keményebb munkára. De ez nem jelenti azt, hogy akárkivel ordíthatunk... kizárólag az alattad állókkal ordíthatsz. Csak hogy illusztráljam, hogy ez hogy működik, itt egy profi focicsapat ordításpiramisa:

pyramid






Nincs ez másképp az irodában sem, ahogyan az látható a saját ordítási piramisomon is:pyramid2







pyramid3Itt egy üres ordítási piramis, amit szabadon kitölthetsz. Ha esetleg nem vagy tisztában vele, hogy pontosan hol is állsz, mindig rábírhatsz egy Tesóllégát, hogy ordítson valakivel, azután elég csak figyelni, hogy utána mi hogy alakul. Én például így jöttem rá, hogy a vállalatigazgató-helyettes fölött állok.

Fontos megjegyzés: Ha legalul találod magad, semmi baj, a piramis szépsége, hogy bármikor adhatsz egy újabb réteget a legalsó alá. A takarítói csapat, az aluszékony biztonsági őr, vagy bárki aki nem beszéli rendesen a nyelvet jó kiindulási alap lehet.
Share/Bookmark

2009. június 20., szombat

Tesó kódex 16. törvény

2 megjegyzés

Egy tesónak minden időben kötelessége ismerni a következő regnáló bajnokokat: Bajnokok Ligája, World Series of Poker, Playmate of the Year


Share/Bookmark

2009. június 19., péntek

Halálos iram

4 megjegyzés
Pár napja megnéztem a nagy sikerű Halálos iramban széria legújabb részét, úgyhogy úgy gondoltam erről is kanyarítok egy írást.

A sorozat első két részét nagyon szerettem, még akkor is, ha az első rész alapjaiban és fordulataiban egy be nem vallott Porsche tolvajok remake-nek tűnik, a második résznek pedig olyan a forgatókönyve, mintha egy 10 éves gyerek írta volna fogalmazás órán. (Tényleg olyan még van?) A harmadik rész sztorija egész kidolgozott volt, de mivel Vin Diesel 10 másodperces cameoját leszámítva semmi nem kötötte az eredeti sorozathoz, nem igazán tekintem a Halálos iramban széria részének.

És el is érkeztünk a legújab részhez, amelynél a címválasztással nem sokat bajlódtak sem a készítők, sem a magyar fordító. Az eredetiben kikerült a két "The" névelő, a magyarban ezt úgy érzékeltették, hogy lekerült a rag a cím végéről. Sajnos a film nem csak ennyivel lett kevesebb az elődeihez képest...

Fast_and_Furious_movie_poster

Elsőre persze egy nagyon ütős autós üldözést kapunk, ami akár tisztelgésnek is tekinthető a legelső rész nyitó akciója felé, hisz bár nem ugyanaz, de nagyon hasonlít hozzá. Azután viszont következne a film azon része amelyen az(ok) dolgoztak, akiknek a leghalványabb fogalmuk sincs arról ami a munkájuk lenne. És itt természetesen nem a látványért felelős részlegre gondolok... A filmnek nem az a baja, hogy nincs története, vagy hogy lapos lenne a forgatókönyv, mint mondjuk a második rész esetében volt, hanem hogy úgy hülyeség ahogy van. Igen tudom nem fontos a jó sztori egy alapvetőleg látványfilmnek szánt alkotásnál, meg át lehet siklani bizonyos logikai buktatók felett, na de azért mindennek van határa. Képtelen vagyok felfogni, hogy ha egyszer anyagilag a legkevesebb ráfordítást az igényelné, hogy leüljenek és összedobjanak legalább nagy vonalakban egy épkézláb (nem Hatodik érzék, Harcosok klubja szinten kidolgozott) történetet, akkor miért ilyenekkel szúrják ki az ember szemét. Az írással töltött munkaórák így is, úgy is megvannak, akko miért? Egyszerűen nem tud a film annyi látványt, jó kocsit, eyecandy csajt felmutatni, hogy képes legyen feledtetni a sztori abszolút esetlegességét. A Beugróban Rudolf Péterék egy fél pillanat alatt képesek következetesebb történetvezetést bemutatni, mint a Halálos iram készítői több hónapos munkával. És akkor ezzel még a Beugró társulatának munkáját degradáltam le...

A színészek mondjuk hozzák a tőlük elvárhatót még akkor is, ha Michelle Rodriguez és Jordana Brewster esetében teljesen nyilvánvaló, hogy csak azért rakták be őket, hogy a plakáton nagy betűkkel hirdethessék az eredeti szereplőgárda visszatértét. Paul Walker és Vin Diesel adják a szokásos jó fiú-kemény fiú figurát, amit tőlük megszokhattunk és jó ez így. Legalább ebből a szempontból helyre állt kicsit a világ rendje. A mellékalakok is hozzák azt a szintet  amit itt kell, igazán kidolgozott több dimenziós karaktereket ne is keressünk, mert nincs.

Amit igazán hiányoltam az az a hangulat ami az első két részben megvolt. Az akció szál mellett azért jelen volt barátság, szórakozás, humor meg ilyenek. Itt erőltették a látványos akciókat, de mellette csak a sztoriépítéssel törődtek, ami mint ugyebár már kifejtettem kritikán aluli. A legrosszabb az, hogy míg mondjuk a második résznél tudták, hogy az egy nulla sztori, így nem is foglalkoztak vele, itt olyan volt, mintha azt hinnék, hogy ez egy kidolgozott, jó történet, amire érdemes értékes időt fordítani.

Részemről hatalmas csalódás volt a film. Eleve sem voltak nagy elvárásaim vele szemben, de még azokat sem volt képes teljesíteni. Nekem az idei filmek közül amiket láttam, vitán felül ez volt a leggyengébb.

A Tovább után spoilerezek is egy kicsit.
Share/Bookmark

2009. június 17., szerda

Tesó kódex 15. törvény

9 megjegyzés

Egy tesó soha nem emeli a feje fölé a kezeit tánc közben.


Share/Bookmark

Domain

0 megjegyzés
Mátol a blogom saját domain címmel érhető el: giggsy.hu/blog

Ha esetleg van valaki aki könyvjelzőbe tette az oldalam (mondjuk ez meghaladná a reményeimet) akkor kérem frissítsen.
Share/Bookmark

2009. június 16., kedd

Tesó kódex 14. törvény

0 megjegyzés

Ha csaj érdeklődik egy tesó tesójának szexuális előéletéről, az adott tesó kötelessége a Tesómerta (tesók közötti némasági fogadalom, a maffia mintájára) szerint cselekedni és tettetni a hülyét. Az igazságnál még az is jobb ha egy nő azt hiszi, hogy minden férfi hülye.


Share/Bookmark

2009. június 15., hétfő

Drift mindhalálig

0 megjegyzés
Tudom, hogy tuti bejárta már az egész netete ez a videó, de autó (és Subaru Impreza) fanatikusként nem tudom megállni, hogy én is ki ne tegyem a blogomra. Szóval aki szereti a hihetetlenül látványos autós mutatványokat, az klikkeljen a lejátszásra.


Share/Bookmark

NBA döntő

6 megjegyzés

Ma hajnalban véget ért az NBA idei döntője, ami a papírforma szerinti Los Angeles Lakers diatalt hozta. Az elmúlt időben bizony jónéhányszor tartott ébren hajnalig a széria, de sajnos ahogy a BL-ben, idén az NBA-ben is elbukta a kedvenc csapatom a döntőt. A nagy különbség az, hogy a United-től tulajdonképp elvárás volt, hogy végigverje az ágat amelyikre került és nem lett volna meglepetés a győzelme, addig az Orlando Magic már a rájátszás harmadik körbe kerülésével hatalmas meglepetést keltett. Azzal még nagyobbat, hogy az alapszakasz győztes Cleveland-et is búcsúztatták, de sajnos a harmadik bravúr, a Lakers legyőzése már nem sikerült nekik, sima 4-1-el elvéreztek ellenük. Illetve nem annyira sima az a 4-1 hiszen az öt meccsből kétszer is sansza volt a győzelemre a Magic-nek a meccs utolsó másodpercében (egyszer Lee hagyott ki két helyzetet az utolsó percben, egy nagyobbat az utolsó előtti támadáskor, és egy kisebbet a legutolsó pillanatban, de ha lett volna még egy, azaz 1 másodperc a meccsből akkor a Magic nyert volna; a másik alkalommal 3 pontos előnynél tíz másodperccel a vége előtt Howard hagyott ki két büntetőt, ami után a Lakers egy triplával egyenlíteni tudott és hosszabbításban aztán nyerni is) Szóval könnyedén lehetne most az állás 3-2 az orlando-i gárda javára, ehelyett 4-1 a Lakers-nek.


Az élet néha igazságtalan, de ezzel együtt is minden dícséretet megérdemel ez a csapat, hisz derekasan küzdöttek és minden előzetes várakozást sikerült felülmúlniuk.


Share/Bookmark

2009. június 14., vasárnap

Angyalok és démonok - film

4 megjegyzés
Elöljáróban le kell szögeznem, hogy ez egy jó film. Izgalmas, fordulatos annak ellenére, hogy akadnak benne hibák és fehér foltok. Mindez persze csak akkor igaz, ha az ember nem olvasta a könyvet, mert ha igen, akkor bizony a megtekintése után igencsak magába keríti az az érzés, hogy meglátogasson bizonyos hollywood-i filmkészítőket és rajtuk teszteljen néhány igen csúnya fogást amit a filmben láthattunk. Spoileresen majd csak a tovább után tárgyalom ki a filmet, de előtte szeretnék egy kisebb összegzést adni róla.

Angyalok és démonok

Szóval az Angyalok és démonok könyvfeldolgozásként pocsék, igencsak keveset vett át a könyv hangulatából, karaktereiből és úgy összeségében az egészből. Csak bizonyos sarokkövek maradtak meg Dan Brown könyvéből, de ahhoz épp elég, hogy azok által keletkezzen egy-két hiba és kissé értelmetlennek tűnő dolog. Ha a könyvet kivonjuk a képből, akkor már más a helyzet. A hibák nem tűnnek el persze, de a film megvalósítása egész szépen elfedi azokat. A látványvilág gyönyörű és már ez is elég lenne ahhoz, hogy az ember végignézze azt a két órát, de emellett a színészi alakítások is elég meggyőzőek ahhoz, hogy szimpatizálni lehessen az összes pozitív karakterrel. Tom Hanks az most is Tom Hanks, még akkor is, ha Robert Langdon eljátszása nem lehetett olyan nehéz, mint mondjuk Forrest Gump-é. Ewan McGregor szintén jó alakítást nyújt, bár tőle én továbbra sem vagyok elájulva. Az ő karaktere izgalmasabb, mint Hanks-é és tudom, hogy sokan ajnározzák, hogy micsoda teljesítményt nyújtott itt, de én nem osztom ezt a véleményt. Tudom, hogy a könyvadaptáció során sok minden elveszhet, de az az igazság, hogy a camerlengo karaktere SOKKAL erősebb volt a könyvben, mint a filmben, így én őt a jó alakítása ellenére is inkább a film negatívumai közé tenném. A női főszereplő Ayalet Zurer szintén jól játsza a szerepét, bár elég kevés teret kapott. Az ő kiválasztása azért is érdekes, mert a karaktere szinte ordított Monica Bellucci-ért, de ennek ellenére is képes volt felnőni a feladathoz és feledtetni ezt az érzést. Stellan Skarsgard a film negyedik főszereplője és talán ő nyújtja a legnagyobb alakítást. Kellőképp antipatikus tud maradni végig ahhoz, hogy az ember pozitív és negatív alaknak is el tudja képzelni, márpedig az ő fő feladata ebben a filmben az.

Ez nem egy akciómozi, ha valaki arra számítana. Nem. Ez sokkal inkább egy kalandfilm, mint mondjuk a Nemzet aranya, csak sokkal komolyabb kiadásban. Itt nincs poénkodás, csak dráma van. Abból viszont rendesen. Érdemes izgulni minden karakterért, mert bizony a 24 stílusában mindenki gyanús és mindenki életveszélyben van egyszerre. A 24-es hasonlat egyébként a realtime szerűség miatt is megállja a helyét, hisz a film két órájából másfél egy négyórás időszakot ölel fel, tehát ha nem is robban bomba minden percben és nem is lőnek annyit, mint egy átlag Alias első húsz percében, a tempó mégis kellően feszes tud maradni. A filmvégi csavar így is képes kellő meglepetést okozni, tehát minden egyben van egy jó kis szombat esti mozizáshoz. Azt nem mondom, hogy maradandó élmény, de egy egyszeri szórakozásra tökéletes.

Na akkor ennyit a könyvvel való összehasonlítgatás nélkül, a tovább után SPOILERESEN kivesézem az ordas nagy változásokat.
Share/Bookmark

2009. június 13., szombat

Tesó kódex 13. törvény

0 megjegyzés

Minden tesónak kötelessége kineveznie valamelyik tesóját szárnysegédnek.


Párosítsd össze a híres szárnysegédeket:







Michael Jordan

Snoopy

Han Solo

George W. H. Bush

Bert

Shaggy

Beer
Scooby

Dan Quayle

Hot Wings

Woodstock

Chewbacca

Scottie Pippen

Ernie

Share/Bookmark

2009. június 12., péntek

Tesó kódex 12. törvény

0 megjegyzés

Tesók soha nem osztják meg egymással a desszertjüket.


Share/Bookmark

2009. június 11., csütörtök

Egy korszak vége

10 megjegyzés
Hát úgy néz ki véget ér a Manchester United-nél egy korszak. Egy olyan korszak amelyben a csapat legnagyobb sztárját Cristiano Ronaldo-nak hívták. Bár ez még nem biztos, hisz az érintett még dönthet másképp, de nem valószínű, hogy fog. A portugálért az eszeveszett költekezésbe kezdő Real Madrid 80 millió fontos ajánlatot tett, amit a United vezetősége el is fogadott. Egyrészről jó hogy távozik, mert a csapat megszabadul a folytonos hisztijeitől és a megyek-nem megyek féle másfél éve tartó saga-tól, másrészről viszont rossz, mert a csapatnál nincs egy olyan játékos aki hasonló stílusban, legalább közel azonos teljesítményre képes lenne. Hogy megérte-e az árát? Nem. Egyáltalán nem. Irreális egyetlen játékosért akkora összeget kiadni, amelyből az FIA tervei szerint jövőre két TELJES F1-es csapat költségvetése kiférne. És irreális, mert sem ő, sem Kaká nem lesz képes kiteljesíteni a képességeit. Nem fog annyit erősödni a Real, amennyit gyengül ezzel a United. Én személy szerint arra sem mernék mérget venni, hogy lesz egyáltalán bármilyen eredménye ennek az eszeveszett költekezésnek. A Real-nak látszólag sokkal fontosabb, hogy sztárokkal legyen telepakolva, mint az hogy ésszel építsenek csapatot. Leigazoltak két olyan játékost akik a támadásépítésben jók, épp abban, amivel a Real-nál nincs igazán baj. Sem Kaká, sem Ronaldo nem az a labdaszerző típus, márpedig nem igazán van olyan erős középpálya ami a kettejük együttes játékát elbírná. A dolognak ez a része nem is érdekelne annyira, csak nem tetszik az, hogy egy csapat ennyire undorító, erőszakos módon fitogtatja, hogy ők bárkit képesek megszerezni. Soha nem voltam igazi Barca drukker, ezen a BL döntő csak rontott, de jövőre közel annyira drukkolni fogok a katalánoknak, mint magának a Manchester United-nek.

Ha már United, az egyértelmű, hogy csapaton belül nem lehet megoldani Ronaldo pótlását, ezért szükség lesz egy új sztárjátékosra. Ronaldo távozása talán Tévez maradását is magával hozhatja, hisz az argentín elsősorban azért akart eligazolni, mert nem kapott elég játéklehetőséget a Ronaldo-Rooney-Berbatov támadószekció mögött. Mindemellett is lesz még pénz leigazolni valakit aki képes lehet majd pótolni Ronaldo-t. Már régóta beszélnek Valencia-ról, meg Ribéry-ről, de az sincs kizárva, hogy valaki más érkezik. Az biztos, hogy ez a váltás némi játékrendszerbeli átalakítást is hoz majd magával, hisz Ronaldo a maga stílusában pótolhatatlan. Messi-vel lehetne pótolni ugyan, de az ő leigazolása valószínűleg felemésztené a teljes 80 millió fontot, ráadásul a Barca sztárja nem vágyik el a jelenlegi csapatától. Szóval nagyon kíváncsi leszek arra, hogy ki jön Ronaldo helyett és ki kapja majd meg azt a legendás 7-es számú mezt. Az biztos, hogy egy új korszak következik a United életében, az azonban már nem, hogy ez visszaesést is hoz magával. Én remélem, hogy nem fog.
Share/Bookmark

Tesó kódex 11. törvény

2 megjegyzés

Egy tesó megkérheti a tesóit, hogy segítsenek a költözésben, de csak miután őszintén részletezte neki a megmozgatandó bútorok méretét és számát. Ha a tesó durván alábecsülte bármelyiket, a tesóinak joga van otthagyni a kérdéses berendezéseket ahol vannak - legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy az ajtóban ragadva.


Share/Bookmark

2009. június 10., szerda

Tesó kódex 10. törvény

0 megjegyzés

Egy tesónak kötelessége félbehagyni bármilyen tevékenységet és ugrani, ha egy tesójának azonnali segítségre van szükségre egy csaj dobásához.


Teljesen normális, ha egy tesó zavart, vagy diszorientált lesz, mikor szakít egy csajjal. Valamiért gondolhatja úgy, hogy a lány dühös lesz, vagy akár agresszív is, miután szép nyugodtan kifejtette neki, hogy szeretne lefeküdni a barátnőivel is. Egy ilyen helyzetben van a tesónak a legnagyobb szüksége a tesójára, hogy emlékeztesse, megannyi csirke van az óceánban és egy szakításnak nem szükséges feltétlenül veszélyes, stresszesnek, vagy akár időtrablónak lennie.

Tesógédlet: Hogyan dobjunk egy csajt hat, vagy annál kevesebb szóval.


"Talán legközelebb próbálkozz körettel"

"Aranyos! Látom te is bajuszt növesztesz."

"A csaj olyan, mint te fiatalon."

"Szívesem fizetnék neked egy mellplasztikát"

"Bocsi, de kidobtam a cipőidet"

"A húgod bezzeg nem ellenkezett"

Share/Bookmark

Cicák... megint

1 megjegyzés
A múltkori cicás bejegyzésem óta a párom rágja a fülemet, hogy ugyan rakjak már fel képeket is a cicákról, de mivel ahhoz nincs kedvem :P úgy gondoltam, hogy inkább összevágok egy kis videót a két kis dögről. Mindenkinek ajánlom a megtekintését, de azért elsősorban azoknak akik nagyon buknak az aranyos kis és nagy cicákról készült videókra. A felvételeken egyébként összesen két macska szerepel, de az egészen kis kortól kezdve a felnőttig minden időszakból vannak bevágások.

A videóhoz jó szórakozást kívánok :)
Share/Bookmark

2009. június 9., kedd

Terminator Salvation

6 megjegyzés
Kicsit szokatlan módon az összegzéssel szeretném kezdeni, hogy a spoilerektől félőkkel is közölhessem a véleményemet, spoilerek majd csak a Tovább után következnek. Ez egy jó film. Nem kicsit, nagyon. Én nem vagyok az a könnyen lenyűgözhető fajta, több filmre sütöm rá, a "szar" jelzőt, mint amennyire a "jót", vagy "elfogadhatót", de ez határozottan jó volt. Már most előre szeretnék szólni, hogy ez nem egy hagyományos film elemzés, inkább a film gerjesztette hullámoknak próbálok magyarázatot találni. Persze elemzés is lesz.

Először is szeretnék egy bekezdést szentelni a film elleni gyűlöletkampánynak is. Később is lesz róla szó, de ez mindenképp érdemel egy száz százalékig saját bekezdést. Tudom hogy a neten általában a "mindegy-mit-csak-szidhassak-valamit" típusú emberek hangja a leghangosabb mindig minden témában, ezért annyira nem is veszem komolyan a véleményüket. Sokkal reprezentatívabbnak tartom, hogy a moziból kilépve egyetlen elégedetlenkedő hangot sem hallottam, holott figyeltem rendesen. Körülöttem mindenki nagyon élvezte a filmet. Olvastam rengeteg hozzászólást a neten, mely szerint minősíthetetlenül gyenge lett, tele van logikai bakikkal, stb, stb... NEM. Vannak hibái, logikai buktatói, ez tény. A forgatókönyv sem éri el mondjuk az első két rész színvonalát, de a rettenetes harmadik részét magasan veri. Mindezekkel együtt látványban nagyon odacsap és ennél a filmnél ez a lényeg, nem más. Én elfogadom, hogy sokan egyszerűen elfogadhatatlanul magas elvárásokkal ültek be a moziba és azokat ez a film képtelen teljesíteni. Szidják a forgatókönyvet, ami a kategóriájában nem is lehetne jobb. Dobálóznak a logikai buktatókkal, mikor maga az EGÉSZ Terminátor széria logikai buktatók sorozatára épül. John visszaküldi Kyle Reese-t aki majd az ő apja lesz? Hát nem eleve egy nagy hülyeség? Ha nincs John aki visszaküldje, akkor ki küldte vissza, hogy megcsinálja John-t? Miért mindig csak egy terminátort küldenek vissza? Kismillió ilyen kérdés van, amire nem keresünk választ, mert nincs rá értelmes magyarázat. Ilyesmi felett egy popcorn mozit nézve átsiklunk. Ez nem Poirot regény, hogy minden apróság pontosan a helyére kerüljön a végén. Ezt már maga az időutazás és az öntudatra ébredő gépek témája kizárja, itt pedig mindkettőből kapunk rendesen. Illetve az időutazásból a Salvation-ben nem, csak amolyan említés szinten, de nem is ez a lényeg. Egyszerűen képtelen elvárás már, hogy egy film akkorát üssön, mint annó a T1, meg a T2. Akkoriban évenként 1-2 ilyen stílusú film készült, mostanában meg 8-10. Egyszerűen nem lehet már olyat mutatni ami visszahozná azt az érzést ami mondjuk a folyékony terminátor rácsokon történő átfolyásakor kerítette hatalmába az embert. A mai kor elvárásai mások és a T4 azoknak teljesen megfelel.

terminator_salvation_www_hqparadise_hu

A film tökéletesen illeszkedik a Terminátor univerzumba, kapunk rengeteg robotot és akciót az arcunkba, ennél több pedig komolyan nem is kell. A forgatókönyv bőven az elfogadható szinten belül van, még ha néhol az ember el is gondolkodik, hogy ez így most miért nem úgy van, ahogy ép ésszel gondolnánk. Hozzáteszem ezen kérdések egy része is már a Terminátor első része óta vár a megmagyarázásra, tehát semmiképp nem varható ennek a résznek a nyakába.

A film nagyon bekezd, már az elejétől valami agyament pörgés megy, a karakterek akcióról akcióra vándorolnak. De olyan akciók ezek, hogy az embernek a lélegzete is eláll tőlük. A film második felében aztán jön egy kicsit lassabb rész, amire talán nem lett volna szükség. Nem ül le igazán, de ami azt illeti szerintem pöröghetett volna ugyanúgy végig az egész ahogy az eleje. A finálé nem lett rossz, bár azt valóban be kell, hogy valljam nem az volt film leglátványosabb akcióorgiája. Bármilyen más esetben el lenne tőle ájulva az ember, itt azonban sokkal durvább akciók is voltak a film korábbi részeiben, azokhoz képest ez nem akkora szám. (Jellemzően ez is olyan jelenet, ami John Connor-hoz és nem a film másik főszereplőjéhez Marcus-hoz kötődik elsősorban)

A mostanság nagyon divatos kamerarángatós vizuális megoldások nem maradhattak ki innen sem, de valahogy itt mégis működőképesek tudnak lenni. Az akciójelenetek alatt egyszer sem fog el bennünket a mondjuk például a Transformers alatt tapasztalható "na most akkor ki a franc is küzd kivel?" érzés. Egy két vizuális megoldás pedig az egyszerűségével együtt is hihetetlenül hatásos. Az operatőr kiváló munkát végzett, ahogy a véleményem szerint a rendező McG is. A film egész látványvilága valami hihetetlenül cool és ez jótékonyan elfedi az apróbb hibákat. Nekem a díszletek is tetszettek. Egy világvége utáni világnak így kell kinéznie.

A színészi játék. Hát igen ez egy igen érdekes része a filmnek, mert nem a Christian Bale alakította John Connor a film főszereplője. Én tudom, hogy őt írták ki elsőnek, meg minden, de ő valahogy mégsem képes főszereplővé válni. Nem annyira szokatlan ez, hiszen a Sötét lovag esetében is legfeljebb a harmadik helyre tehettük a főszereplők közt. Én tudom, hogy jó színész de valahogy mégis inkább másodhegedűs típusnak tűnik. A film főszereplője és a lényegesen szinpatikusabb karakter a friss felfedezett Sam Worthington alakította Marcus. Habár az ő hátteréről gyakorlatilag semmit nem tudni mégis képes volt ellopni az egész filmet John Connor elől. A legvagányabb akciók is hozzá kötődnek és a sztoriszálat tekintve is ő van jobban a középpontban. Habár a karakter maga nem tűnik túl bonyolultnak és tényleg a homályba vész minden vele kapcsolatban mégis vele tud az ember a legjobban azonosulni. Aztán ott van még a Kyle Reese-t játszó Anton Yelchin aki szintén nagyon jól adja a szerepet. Igazából sok egyebet nem lehet hozzátenni. Itt Kyle még csak egy tini, aki már kellőképp bátor (vakmerő, hülye, kinek hogy tetszik) de még eléggé elveszett. Ez a fiatal orosz származású színész játékából mind kiválóan átjön. A többi karakterre nem is térek ki külön, mert egyrészről túl sokan vannak ahhoz, hogy mindenkiről írja, másrészről pedig nem is olyan nagyon jelentősek. Talán Moon Bloodgood az aki még aki említést érdemel, hisz az ő karaktere az akit még valamennyire megismerünk, annyira azonban már nem bizonyult jelentősnek, hogy a nevére is emlékezzek... Ebben a filmben tehát nincs egy új Sarah Connor, de ez nem is feltétlenül baj. A színészi játék mindent egybevetve határozottan jónak mondható, a karakterek egy része pedig bár nem kidolgozott, de a film profiljából adódóan ez nem is várható el. A sok kritizáló épp azt nem fogja fel, hogy egy ennyire akcióorientált filmben LEHETETLEN ennél jobban karaktert építeni. Ha kevesebb lenne az akció, azon problémáznának, ha kevesebb lenne a karakter, akkor meg azon. Az előző Terminátor filmek szólhattak egy-két emberről, így ott az ő megismerésükre is jutott több idő, de egy kőkemény, háborúról szóló filmben erre nem igazán van mód. Sok a szereplő így nincs idő sokat foglalkozni egyesével velük. A Csillagok háborújában sincsenek kidolgozva a mellékkarakterek, vagy nem?

Spoilerek előtti összegzésképpen csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy szerintem ez egy határozottan jó film, az a fajta amelyiknél az ember mire észbekapna már véget is ért. Annyira odaszögez a mozvászon elé, hogy könnyű teljesen a hatása alá kerülni. A kikacsintásokért pedig külön piros pont jár a készítőknek (Kyle szövege amivel kihúzza Marcus-t a szarból, a "Visszatérek" szöveg újra megjelenése, vagy a John Connor arcán látható heg eredetének felfedése) Tipikusan az a film, amit moziban KELL megnézni, óva intenék mindenkit, hogy a néhány vérben forgó szemmel szitkozódó miatt lemaradjon erről az élményről. Utólag ugyanis verni fogja majd a fejét a falba, hogy ezt a látványt moziban kellett volna átélni...

És akkor most a spoilerek
Share/Bookmark

2009. június 8., hétfő

Macskák

1 megjegyzés
Na persze nem az Andrew Lloyd Webber féléről lesz most itt szó, hanem a normál háziakról. Mármint ha normálnak tekinthető ha két macskának összesen 11 kiló a súlya... Na nem abból a Garfield kövér fajtából valóak, hanem egyszerűen nagyok. Hogy volt-e nagymacska a rokonaik között, nem tudom, de hogy méretüket tekintve komoly fejfájást okozhatnának egy rájuk támadó tacskónak, az biztos. Persze nem csak tacskónak, mert konkrétan az én Jugoszláv farkasölőmet is olyan módon képesek voltak terrorizálni, hogy szegény talán azóta is fél minden macskától. És ez nem vicc. Az már persze más kérdés, hogy fajtája nevétől (és a sajátjától is, hisz a híresen fejjel a falnak típusú sorozat karakter Boscorelli őrmesterről kapta a nevét) eltérően az én kutyám nem tekinthető épp valami erőszakos állatnak... Na vissza a macskákra. Igazából a párom cicái, de mivel már együtt élünk, inkább tekinthetőek közösnek. A nevük Zserbó és Negró, de így utólag rossz névválasztásnak bizonyult mindkettő. Jobb lenne a Mír-mur és a Maffia. Vagy újabban inkább a Zsír-múr és a Maffia, lévén, hogy az idősebbik eresztett egy kisebb pocakot. A másik esetében ellenben a Maffia név továbbra is állna, mivel fekete mint Tataglia szíve és bűn rossz, mint Sonny Corleone. Volt már nekem saját macskám is, vele közel sem volt ennyi gond, holott ő bizony már 9 hónaposan is eljárt csajozni. Az hogy egy macska felmászik a függönyre és táplálékkiegészítőnek tekinti a díszvirágokat meg gyakorlatilag minden egyebet is amit a lakásban talál, már evidens, de hogy képes legyen önellátó módon feltörni a macskatápos dobozt, az valami egészen új. Ahogyan azt sem tekinteném általánosan elfogadott viselkedési formának, hogy dobbantónak képes bármit használni amit a lakásban talál: virágállványt, fali posztert, a párom gyomorszáját... De azt sem magyarázza meg nekem senki, hogy az anyámtól karácsonyra kapott plüssmackót miért csóra el folyton az éjjeliszekrényről. Nem szedi szét, nem nyálazza össze, de folyton ellopja. A nagy bátorság persze csak addig tart, amíg vendég nem jön hozzánk, mert akkor aztán nyomát sem látni. Már nem csak a bátorságnak, hanem a macskának sem. Vagy titkos teleportációs képessége van (bár ennek ellent mond, hogy még akkor sem teleportált sehova, mikor töketleníteni vitte a párom), vagy egyszerűen talált egy olyan helyet a lakásban, ahova mi nem látunk oda, de akármelyik is legyen, amint átlépi valaki a lakásunk küszöbét, Negró úgy eltűnik, hogy utána órákig nem látni. A másikkal kevesebb gond van. Ő csak enyhén kajafüggő mostanában. Hogy csak enyhén kajafüggő az abban merül ki, hogy mostanában kevesebbet adunk neki, ha nem így lenne, inkább az erős kifejezést használnám. Igaz, ő nem tanulta meg kiszolgálni magát a macskatápos dobozból, de például képes volt felborítani a kávéfőzőt egyetlen falat mögéhullott Royal Canin-ért, valamint már a papírgalacsint, meg a barátnőm fogamzásgátlóját is a rendes napi étkezés részének tekinti. Más problémája a kajával tényleg nincs, ellenben a WC-t komoly ellenfélnek tekinti. Szerintem szent meggyőződése, hogy ha a párom bemegy oda, akkor soha többé nem jön ki onnan. Más logikus magyarázatot nem látok arra, hogy miért nyávog olyan keservesen olyankor. A nyávogás mondjuk csak a kisebb baj, mert mint tudjuk a nyávogás elszáll, a szétkapart ajtófélfa viszont megmarad.

Majd még alkalomadtán mesélek róluk, most azonban már vagy tíz perce itt nyávognak nekem, hogy simogassam meg őket...
Share/Bookmark

A Forma 1 halála?

0 megjegyzés
A Forma 1 kapcsán manapság mindenkinek csak a botrányok jutnak eszébe. Nem telik el nap, hogy a sorozat vezetői és a csapatok, valamint most már a versenyzők érdekképviseletének emberei ne üzennének egymásnak valami cifrát a sajtón keresztül. Ennek ellenére én most nem elsősorban ezzel szeretnék foglalkozni, hanem az idei változásokkal. Ugyanis így túl a VB egyharmadán, kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az új szabályok sajnos tulajdonképp semmi lényegi javulást nem hoztak a versenyek színvonalát illetően, sőt még erőteljesen rontottak is rajtuk. Ha már elcsúfították az autókat, illett volna, hogy az valami pozitív hatást hozzon magával, de semmi ilyesmiről nincs szó. Igen, a VB elején volt néhány izgalmas és élvezetes futam, de aztán kiderült, hogy azok leginkább csak az esőnek voltak köszönhetőek (leszámítva Ausztráliát, amely anélkül is izgalmas volt, de azt inkább nevezném szabályt erősítő kivételnek). Azóta a versenyek szinte már az első perctől kezdve az unalomba fulladnak. Igen, tudom ebben nagy szerepe van a mindent nyerő Jenson Button-nak, de semmiképp sem varrnám csak az ő és csapata nyakába, hogy szinte már csak megszokásból nézem az F1-et. Az új szabályok ugyebár a több előzést és a csapatok közti távolság csökkenését hivatottak elérni, hát egyik sem jött be. Oké én tudom, hogy az itthoni kommentátorok mennyire örülnek az erőviszonyok felborulásának, de én nem tudok ennyire optimista lenni. Nem az a baj, hogy a régi nagyok képtelenek menni a Brawn GP-kkel, hanem az, hogy más sem. A tavalyi szezon végén úgy festett a helyzet, hogy idén VB esélyes lehet akár négy csapat is (McLaren, Ferrari, BMW, Renault) ehhez képest az új szabályoknak köszönhetően ezek a gárdák idén a béka segge alatt vannak, a helyükbe lépők pedig képtelenek izgalmassá tenni a futamokat.
Share/Bookmark

2009. június 7., vasárnap

Tesó kódex 9. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó elveszíti valamelyik testrészét betegség vagy baleset következtében, a tesói nem gyárthatnak béna vicceket belőle, úgy mint: "Adj egy hármast!" vagy "Hú, neked aztán helyén van a tököd, hogy csak így felmondtál a melóhelyeden." Az továbbra is marad ötös és a tesónak továbbra is helyén vannak a tökei... már metafórikus értelemben, természetesen.


Share/Bookmark

2009. június 6., szombat

Tesó kódex 8. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem küld üdvözlőkártyát egy másik tesónak.


Nem létezik olyan érzelem két tesó között, amit ne lehetne az e-mail kényelmes és kellő emocionális távolságot nyújtó módján kifejezni. A következőkben olvasható néhány email amely bármilyen tesólkalomra tökéletesen kifejező anélkül, hogy drága időt és pénzt kellene vesztegetni a megfelelő üdvözlőkártya megtalálására.



E-mailek bármilyen tesólkalomra


Együttérzés



Feladó: Tesó


Címzett: Tesó


Tárgy: Haver


Sajnálom, tesó.



Gratuláció



Feladó: Tesó


Címzett: Tesó


Tárgy: Tesó!


Szép volt, tesó!



Jobbulást



Feladó: Tesó


Címzett: Tesó


Tárgy: Tesó...


Ne add fel, tesó.



Születésnap



Feladó: Tesó


Címzett: Tesó


Tárgy: Haver


Igyál helyettem is, tesó.



Rád gondolok



Feladó: NA


Címzett: NA


Tárgy: NA


NA



Share/Bookmark

2009. június 5., péntek

Tesó kódex 7. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem ismeri be, hogy nem tud botváltós autót vezetni. Még egy baleset után sem.


Share/Bookmark

Tesó kódex 6. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó nem marhulhat, ha le kell vetkőznie más tesók előtt az öltözőben.


Folyamánya: Ha egy tesó levetkőzik az öltözőben, az összes többi tesónak kötelessége úgy tenni mintha semmi különös nem történne, miközben elfordítják a tekintetüket. Ha nem hiszel nekem, gondolj az ősi mondásra: "Ha egy törölköző leesik a földre, a szemed is követi"
Share/Bookmark

2009. június 3., szerda

Fable - The Lost Chapters

4 megjegyzés
Számomra minden kalandjáték alfája és omegája a Tomb Raider, még akkor is, ha egyébként mai fejjel már inkább akciónak számít mert kalandjátéknak az úgy nevezett RPG-ket hívjuk. Mostanában ez a játéktípus hódít a legjobban a világon, köszönhetően az on-line játékok királyának a World of Warcraft-nak. Valahogy nekem az, csakúgy mint bármiféle (MMO)RPG teljesen kimaradt az életemből egészen addig amig a Tacsko hipermarketben a kezembe nem akadt a Fable - The Lost Chapters. Valamikor már hallottam róla, mégpedig igen jókat és ezért úgy éreztem, hogy most jött el az ideje megkezdeni a kalandjátékok világával való ismerkedést. Lehet hiba volt, mert a Sims-hez hasonlóan megvan az a rossz szokása, hogy berántja az embert és úgy telik az idő,  hogy észre sem venni.

Fable



Az alaptörténet annyi, hogy a középkori Albion-ban van egy ifjú parasztgyerek, akinek egy csapat bandita lerohanja a faluját, megöli az apját és elhurcolja a nővérét meg az anyját. Ezután felkarolja őt egy szervezet amit a Hősök céhének hívnak. Felnevelik és fokozatosan kiképzik, mígnem felnőttként kikerülve az égiszük alól, már nagy harcosnak számít. Bár a fiút eddig is mi irányítottuk, a játék lényegi része tulajdonképp itt kezdődik. Amint kilép a céh ajtaján megindul az útja, ami a legendás hősségig, vagy a rettegett gonoszságig vezet attól függően, hogy a játék során milyen döntéseket hozunk. Nincs összehasonlítási alapom, ezért kérem senki ne hülyézzen le, ha amik miatt így örvendezek azok minden RPG játékban általánosak. Nagyon tetszik, hogy milyen nagy szabadsága van az embernek. Minden, te tényleg minden rajtunk múlik. A karakterünk nem alapvetően jó, vagy rossz, a cselekedeteink teszik azokká. Ha jó dolgokat teszünk, mindenhol hősként ünnepelnek majd és szeretnek az emberek, ha rosszakat, akkor félnek tőlünk. Ezek szerint alakulnak karakterünk fizikai vonásai is (ha jó dolgokat teszünk, szimpatikus megnyerő arcú emberré válunk, ha rosszakat, akkor ellenszenves, sötét alakká) A külsőre hatással van emberünk kedvenc harcmodora is. Akik a közelharcot részesítik előnyben nagydarab izomemberré válhatnak, az íjászok izmosak lesznek, de inkább az inas fajtából, a mágusok pedig határozottan soványak maradnak. Hogy a karakterünk mennyire lesz fejlett és hogy milyen irányba terelgetjük, tényleg csak rajtunk múlik. Minden legyőzött (na jó, megölt) ellenség után kapunk tapasztalati pontokat, amelynek egy része bármilyen képesség fejlesztésére elkölthető, másrésze viszont csak arra amellyel végeztünk az adott gonosszal(vagy jóval, ha rosszakká akarunk válni) A játéknak van egy fő küldetés vonala amelyen kötelező végigjárni HA végig akarjuk vinni a játékot. Azonban a világban van egy csomó más apróbb küldetés is, amiket teljesíteni lehet, tehát ha nem akarunk, nem muszáj foglalkoznunk a fő szállal. Ha úgy tartja kedvünk barangolhatunk a kis világban faluról falura, apríthatjuk az ellent, megházosodhatunk, lehet saját házunk vagy akár fogadónk is. A saját házat egyébként bérbe is lehet adni, vagy akár el is adhatjuk, ha már nincs rá szükségünk. A játéknak erre a hétköznapi életként szolgáló részére is kihatással van, hogy pozitív, vagy negatív karakterekké fejlődünk, hisz pozitívként körberajonganak minket az emberek és jószerivel minden szembejövő nő szerelmes belénk. Óriási szabadságot ad a játék szinte minden szempontból, hiszen tényleg minden rajtunk múlik. Ha ez még nem lenne elég, még olyan apróságok is megjelennek, mint a nappalok és éjszakák váltakozása (a küldetéseinkre például hatással van, hogy melyik napszakban vágunk neki) időjárás változások(van eső, vihar, köd) vagy hogy a kocsmában leihatjuk magunkat a sárga földig, ha úgy tetszik. Ha már az ivó szóba jött, ott lehetőségünk van fogaadni az ivócimborákkal különböző kocsmai játékokban. A küldetések során is megvannak az efféle finomságok. Ha például éjjel hatolunk be a banditák táborába, a bentiek nagytöbbsége a tűz körül ücsörögve iszogat, vagy fetreng részegen a padlón. A grafika elképesztően szép, még mai szemmel is (a játék azt hiszem 2005-ös) Nem igazán törekedtek arra, hogy fotóminőségű kép táruljon elénk (ez érvényes a figurákra is), de mindemellett is csodálatos a látványvilág. Gyönyörű látni a napfelkeltét, vagy ahogy délután a halovány fény átszűrődik az erdő fái között. A játék tele van ilyen apróságokkal amik nagyon feldobják a hangulatot.
Share/Bookmark

Tesó kódex 5. törvény

0 megjegyzés

Akár érdeklődik a sportok iránt, akár nem, egy tesó MINDIG érdeklődik a sportok iránt.


Share/Bookmark

2009. június 2., kedd

Tesó kódex 4. törvény

1 megjegyzés

Egy tesó soha nem hozhatja nő tudomására a Tesó kódex létezését. Ez egy szent dokumentum amelyet soha semmilyen okból nem oszthatunk meg csajokkal... nem, bizony még abból az okból sem.


Megjegyzés: ha esetleg nőként ovasod ezt, először hadd kérjek bocsánatot, nem terveztem, hogy ez a könyv ilyen sok matekot tartalmazzon.

Másodszor, arra kérnélek, hogy kezeld ezt a dokumentumot úgy ami. A fantázia szüleménye, amely görbe tükröt tart a nemek különbözőségének sztereotípiái elé. Most komolyan, néha valóban olyan, mintha két különböző bolygóról származnánk. Tehát nyílvánvalóan nincs olyan valóságos személy, aki hisz az iromány vulgáris szabályaiban.* Azok a cipők egyébként valami lélegzetelállítóak.
*Psszt! Hé srácok! Azért írtam ide ilyen apró betűkkel, mert mind tudjuk hogy a mi szemünk lényegesen jobb a nőkénél. Hagyjátok figyelmen kívül a megjegyzés tartalmát. A Tesó kódex határozottan nem a fantázia szüleménye. Csak hazudtam, hogy biztosítsam ennek a fontos írásnak a fennmaradását.

Share/Bookmark

2009. június 1., hétfő

Tesó kódex 3. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó kutyát vásárol, annak felnőttként legalább térdmagasságúnak kell lennie.


Kiegészítés: Ölebet pankrátorról, vagy Steve McQueen film karakterről elnevezni nem mentesíti a tesót a törvény hatálya alól.
Share/Bookmark