2009. július 30., csütörtök

Tesó kódex 48. törvény

4 megjegyzés

Egy tesó soha nem hozza nyilvánosságra, hogy hány csajt döntött meg.


Folyománya: Egy tesó azt sem hozza soha nyilvánosságra, hogy egy másik tesó hány csajt döntött meg.

Mikor egy csaj találkozik egy tesóval, három dolgot akar megtudni:

  1. Mennyit keres.

  2. Magasabb-e mint ő maga.

  3. Hány csajt döntött meg.


Az első kettőre nyilván rá fog jönni, de egy tesó soha nem válaszol a harmadik kérdésre. Amennyiben a tesó kényszerítve érzi magát a válaszadásra (például nem lehet szó szexről amíg számot nem ad) kiszámolhat egy elfogadhatónak tűnő számot a következő formula segítségével.

HÁNY CSAJ MEGDÖNTÉSÉRŐL SZÁMOLHAT BE NYUGODT SZÍVVEL EGY TESÓ?



n = (a/10+s)0+5


n = a csajok száma

a = a tesó kora

s = az érdeklődő csaj ribiségi faktora (1=apáca, 10=exapáca)

Share/Bookmark

2009. július 29., szerda

Tesó kódex 47. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem visel rózsaszínt.


Még Európában sem.


Share/Bookmark

2009. július 28., kedd

Tesó kódex 46. törvény

5 megjegyzés

Ha egy tesó egy olyan férfi mellett ül a repülőn, aki be van szorulva a középső ülésre, átadja neki a közös karfájuk használatát, kivéve, ha az illető:




  • leveszi a cipőjét




  • horkol




  • egynél többször kéri meg a tesót, hogy engedje ki a WC-re




  • magához veszi a fejhalgatót, miután bejelentették, hogy a vetített film a "27 idegen igen" lesz (lásd 35-ös törvény).




Share/Bookmark

Macskaveszedelem

0 megjegyzés
Pár napja második kedvenc rajzolt macskám legújabb kalandja kikerült a netre. Ha valaki még nem ismerné Simon's cat-ről van szó, egy Simon nevű brit pasas rajzolja és valami hihetetlenül ügyesen megragadja a macskák humoros oldalát. Nézzétek csak meg ezt a videót. Macskásoknak kötelező, aki meg nem macskás az röhöghet, hogy miért akarna bárki is egy ilyen állatot :)

Share/Bookmark

2009. július 27., hétfő

Tesó kódex 45. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem visel farmert sztriptízbárban.


MIÉRT NEM VISEL EGY TESÓ FARMERT SZTRIPTÍZBÁRBAN?

  1. A szövetnadrágok zsebei rugalmasabbak és ezáltal nagyobb köteg pénzt lehet bennük hordani.

  2. A farmeranyag elüt a klubok leopárd, zebra és egyéb afrikai állat mintázatától.

  3. Egy szó, két szótag, három óra a sürgősségin: zipzár.

  4. Ez egy olyan előadás, ami tiszteletet érdemel. Ezek az erotikus táncosok magukat nem kímélve gyakorolják ezt az igazán kimerítő előadóművészetet. Ugye a balettba sem kezeslábasban mész?*

  5. A szövet nem dörzsöli ki a fenekedet.


*Beugratós kérdés: egy tesó nem néz balettot.


Share/Bookmark

2009. július 26., vasárnap

Harry Potter és a félvér herceg

16 megjegyzés
Napjaink, vagy talán a minden idők legsikeresebb könyvadaptáció sorozatának legújabb része végre elérkezett. Ideje volt már, hisz az eredeti tervek szerint tavaly ősszel lett volna a bemutató, csak azt szépen áttették idén nyárra. Ezek után a nagy kérdés, hogy megérte-e várni rá ennyit.

HP_HalfBloodPrince_Poster010

Az én válaszom egyértelmű igen, kiegészítve azzal, hogy ha most rögtön a film után leadták volna az utolsó könyvből készülő két epizódot is, én végigültem volna a moziban azt a maradék négy-öt órácskát. Persze akadtak a filmben hibák is, de olyan igazán komolyat nem tudnék említeni. Spoilerezni kivételesen nem fogok, amikre utalást teszek azok vagy már az eddigiek alapján ismert tények, vagy olyasmik, amiknek megismerése nem rontja a filmélményt, annyira általánosak, vagy előre láthatóak voltak. Szinte röpül az idő a film közben és a Harry Potter világ teljesen magába szippantja az embert. Amiatt azért persze sajnálkoznom kell, hogy mint az első kettőt leszámítva minden részben, ebben is sokmindent átírtak a könyvhöz képest. Akadt amit kivettek, akadt amit beleraktak, (utóbbiak közt egy olyan jelenet is van, aminek ha később nem lesz jelentősége, akkor nem értem miért volt rá szükség) de becsületükre legyen mondva ezt úgy tették, hogy lényegi változásokat nem tettek, tehát a hangulat és a fővonal maradt. A kevés valóban jogos kritika egyik okozója is lehet ez, ugyanis akad egy-két dolog amit az előző részben úgy ahogy van kihagytak (pl Ron és Ginny kvidics csapatba kerülését) itt viszont a könyv történetvonalát követve haladnak tovább, feltételezve, hogy a nézők mindazokkal már tisztában vannak. Nekem ez pl. csak apróbb bosszúság, de olyannak aki nem ismeri a könyvet, zavaró lehet. Nem komoly dolgokról van itt persze szó, de azért nem nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Egy másik dolog, hogy Harry és Ginny szerelmét kicsit elkenték, legalábbis szerintem. Egyszerűen azt a szálat nem dolgozták ki megfelelően. Olvastam kritikát, hogy Tuti gimi-t csináltak a filmből, de az baromság, ennyi érzelgősségre szükség volt egy olyan környezetben ami tele van hormonjaikkal harcoló tinikkel.

Abszolút pozitív, hogy került humor is a filmbe, persze nem annyi, hogy vígjáték legyen belőle, de ahhoz épp elég , hogy az ember derüljön egyet a megfelelő pillanatban. Ezzel együtt is, a jelenlegi Harry Potter lényegesen sötétebb, komorabb, mint az első részekben volt. A filmet összességében baljós hangulat lengi körül, ez már nem egy könnyed esti mese alsósoknak. Igazán tetszik az is, hogy mennyi apróbb elrejtett utalás van a majdani végkifejletre. Ezek természetesen olyasmik, amiket az ember csak akkor vesz észre, ha már tudja mi lesz az, de éppen ez bennük a jó. Amit kicsit furcsálltam, különösen, hogy egy ilyen nagy költségvetésű hollywood-i filmről van szó, hogy a könyvvégi óriási harc úgy ahogy van elmaradt. Dramaturgiailag mondjuk nem hiányzik, de igazán látványos lehetett volna. A kimaradásnak persze megvan az oka, de az valószínűleg olyasmi, amit a könyvet ismerők szerintem sejtenek, a nem ismerőknek meg böszme nagy spoiler lenne, szóval nem írom le.

Hogy a színészekkel is foglalkozzak egy kicsit: igazából nem tudok kiemelni komolyabban senkit, hisz a felnőttek fantasztikusak ahogyan tőlük megszoktuk, a gyerekek meg... szintén olyanok amilyennek megszoktuk őket. Daniel Radcliffe ügyesen hozza Harry szerepét. Igazából semmi pluszt nem tesz hozzá a karakterhez, de nem is vesz belőle el és ez számomra fontosabb. Valószínűleg nem belőle lesz a következő generáció Johnny Depp-je, de meggyőzően alakítja a karaktert akivel már szinte egyé nőtt. Rupert Grint esetében kicsit tovább mennék, szerintem ő nem egyszerűen meggyőző, hanem képes kicsit magából is beleadni a karakterbe, ami nagyon jó. Ha valakiből a széria lezárásával is színész lesz, akkor az szerintem ő. Ennek ellentétje sajnos Emma Watson akiből valami rémesen rossz színésznő lett. Szerintem az egyetlen oka, hogy nem tették még ki a produkcióból az, hogy nem találtak olyat aki eléggé hasonlít rá. Egyszerűen rettenetes alakítást nyújt. Ha sír azt még csak-csak el lehet hinni neki, de azon kívül egy őszintének tűnő mozdulata sincs. Tom Felton parádézik Draco Malfoy szerepében, de ő helyzeti előnyben van, hisz a belső harcokkal szabdalt negatív karakter igen nagy teret enged a játékának, becsületére legyen mondva, meg is tölti azt. A többiek hoznak egy jó átlagot, ami nem rí ki semmilyen irányban és ez elég is.

Sajnos az idő szűke miatt néhány nem központi karakter szinte csak percekre látható. Ezt nem igazán tudom a filmnek sem a pozitív, sem a negatív oldalára tenni, hisz lehet, hogy plusz fél óra sokaknak túlzás lett volna, de én el bírtam volna viselni, ha kicsit többet látjuk Lupin-t, Tonks-ot, Neville-t, Luna-t, az ikreket vagy akár a tanári kar tagjait.

Ez egy nagyszerűen összerakott két és fél óra amelynek minden perce kiváló szórakozást nyújt. Az akciók látványosak, a baljós jelenetek elég baljósak, aki pedig az érzelmes részekre bukik, az is megkapja amit vár. Odáig azért nem merészkednék, hogy ez volt az eddigi legjobb Potter film, de mindenképp a legjobbak közé tartozik, amely minden rajongó számára kötelező. A kérdés már csak az, hogy MIKOR LÁTHATJUK MÁR A KÖVETKEZŐ RÉSZT?!?!
Share/Bookmark

2009. július 25., szombat

Tesó kódex 44. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem ajánlja fel egy másik tesónak, hogy bekeni napolajjal.


Kivétel: Ha az említett tesók az Egyenlítő 7 fokos közelében vannak.
Share/Bookmark

2009. július 24., péntek

Magyar MTV

1 megjegyzés
Nemrégiben ugyebár nagy örömhír volt sokak számára, hogy magyar MTV is lesz, végre magyarul is lehet majd nézni olyan műsorokat, mint pl a Pimp My Ride, vagy a többi világszerte ismert MTV produkció. Ami azt illeti én is azok között voltam akik örültek ennek, de mostanra a lelkesedésem finoman szólva is alább hagyott. Hogy miért? Az MTV-ben az M ugyebár zenét jelent, nem? Csak mert a magyar MTV-n épp csak ZENE nincs. Reggeltől estig buta valóságshow-k mennek ráadásul nem is olyanok amiknek akár csak egy kicsinyke közük is lenne a zenéhez. Emlékszem én az MTV Europe-ra és ott is voltak egyéb műsorok, de a magyar változaton más sincs. És a siralmas, hogy ez nem költői túlzás, valóban így van. Kora délelőtt akad pár zenei műsor, onnantól késő éjjelig zene csak a műsorok főcímében van. Én személy szerint nem ezt várnám egy zenetévétől. Vagy egyedül vagyok a véleményemmel?
Share/Bookmark

Tesó kódex 43. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó mindig szereti a hazáját, kivéve ha az nem Amerika.


Share/Bookmark

2009. július 23., csütörtök

Tesó kódex 42. törvény

4 megjegyzés

Egy tesó egy másik tesó üdvözlésekor adhat egy pacsit, összeütheti vele az öklét, vagy adhat neki egy tesólapogatást, de soha nem öleli meg.







tesolapogatas1

Share/Bookmark

2009. július 22., szerda

Tesó kódex 41. törvény

5 megjegyzés

Egy tesó sohasem sír.


Kivételek: a Baseball álmok, vagy az ET nézése, valamint egy sportlegenda visszavonulásának bejelentése*.
*Kizárólag az első visszavonulásra érvényes.

Share/Bookmark

Magyar netkultúra I. - Weboldalak

3 megjegyzés
Ennek a bejegyzésnek a témája olyasmi, amit már megannyian kiveséztek előttem, de úgy gondoltam attól még én is kifejtem a saját álláspontomat. Az első rész az internetes társadalom egyik összekötökapcsáról, a magánszemélyek építette weboldalakról fog szólni.

Sokféle weblap létezik szerte a neten, vannak amiket külön a szocializációra készítettek (ilyen pl az IWIW), de van amit videómegosztásra, blogírásra, hírekre, valamivel kapcsolatos információ megosztására, képmegosztásra, informatikára, videójátékokra, gazdaságra, stb hoztak létre. Ezek mind alkalmasak az emberek összekötésére, de mivel az ilyen oldalakat rendszerint profi weblapépítők készítik, a mostani cikk témájába nem játszanak be. Ugyan ők is beleadják a saját gondolatvilágukat, de az általuk épített weblap napi életébe ritkán avatkoznak bele. Én most a weblapokkal, mint önkifejező eszközökkel kívánok foglalkozni, az olyanokkal, amelyeket lelkes amatőrök készítenek a saját és mások szórakoztatására.

Én magam a honlapépítő körbe a Sötét angyal című sorozat miatt keveredtem bele. Ezt most nem fogom itt külön kifejteni, akit érdekel a dolog, az a darkangelhungary.hu blog menüpontja alatt talál erről egy bővebb leírást. Legyen elég annyi, hogy az ismertetendő csoportok nagyrészét már megjártam.

Jelenleg (az én szuverén véleményem szerint) a weblapépítőket (a bloggereket nem sorolom automatikusan a weblapépítők közé) a következő csoportokba lehet sorolni tudás szerint:

  • Abszolút kezdő gportal-os, mindenkilapja-s szerkesztő, aki nem tud, vagy nem akar vesződni egy saját weboldal létrehozásával, megfelel neki az a meglehetősen kötött rendszer amit az ilyen szolgáltatók nyújtani tudnak. Ezen belül van két alcsoport, az egyik amelyik rettenetesen ocsmány, csili-csálé oldallal szemeteli tele a netet, és közben azt gondolja, hogy szépet alkotott, a másik pedig az aki valóban csak nem akar vesződni a HTML és PHP nyelvek elsajátításával, de azért képes létrehozni egy funkcionálisan használható oldalt. Mindkét alcsoportra jellemző azonban, hogy tisztában vannak azzal, hogy mennyire nem értenek a weblapépítéshez.

  • A következő szintnek a HTML oldalakat gyártó kezdőket tekinthetjük. Ami azt illeti személyes véleményem szerint kulturáltsági szempontból őket a legalsó szintre tenném, mert (tisztelet a kivételnek) a tudatlanságukkal csak az arroganciájuk vetekedik. Hogy miről is beszélek? Rendszerint ők azok akik a HTML nyelvet már valamelyest ismerik, vagy legalábbis képesek használni az Adobe nagyszerű programját, a Dreamweaver-t, de a tudásuk ennyiből ki is merül. Ez még nem is lenne baj, csakhogy a saját tudatlanságukkal nincsenek tisztában és ebből fakadóan kicsit magasabb helyre pozicionálják magukat a honlapépítők sorában, mint ahova tartoznak. Lenézik mind a gportal-osokat, mind a tartalomkezelő rendszereket használókat anélkül, hogy ismernék azok működését. Igazából ez a kijelentésem nem is igazán szorul bizonyításra, elég meglátogatni szinte akármelyik sztár, film, vagy sorozat rajongói oldalát és kikeresni a "Társoldal menüpontot" amelyben a készítők fensőbbséges hangon bizonyítják a saját tudatlanságukat. Az egyik kikötésük rendszerint, hogy PHP-s oldalak ne jelentkezzenek társoldaluknak, hogy miért az nem derül ki, hisz nyilvánvalóan azt sem tudják, hogy a PHP tulajdonképp ugyanaz mint a HTML leszámítva a nagyobb rugalmasságot és sokkal több lehetőséget. Valószínűleg az a bajuk, hogy azt hiszik, 1. a PHP azonos a PHP-s tartalomkezelő rendszerrel, 2. egy PHP-s tartalomkezelő rendszer használata az egyediséget kizáró ok. A legnagyobb röhej amúgy az, hogy az ilyen rajongói oldalak tartalmaznak PHP-t rendszerint a CuteNews nevű tartalomkezelő rendszert alkalmazzák a hírek írására, kategorizálására, ami bizony PHP alapú. A másik amit kicsit viccesnek tartok, hogy bár előírják, hogy olyan nem lehet a társoldaluk ami sablonos, ezzel szemben az ilyen site-ok egytől-egyig egy kaptafára készülnek. Bár hajlamosak a funkcióvesztés mértékéig agyondíszíteni az oldal fejlécét, olyan kicsit is tudást igénylő látványelemeket képtelenek használni, mint a Flash.

  • A következő csoportba a kezdő PHP-s CMS-t használókat sorolom. Ők azok akik az oldalt nem képesek még száz százalékig a saját ízlésük szerint formálni, de látják, hogy mennyivel nagyobb lehetőségeik vannak így, mintha egyszerű HTML alapú oldalt készítenének. Tisztában vannak a saját korlátaikkal, és rendszerint szeretnék azokat tágítani. Persze itt is akad olyan, aki nem érdeklődik bővebben, megelégszik annyival, hogy a milliónyi letölthető modul és design letöltésével személyre szabja az oldalát.

  • Felettük állnak a HTML oldalakat építők, akiknek nincs szükségük dinamikus tartalmakra, amit a PHP-val tudnak megvalósítani, így azzal nem is vesződnek, viszont egyedi ötleteket képesek belevinni az oldalaikba a HTML-ben Javascript-ben és Flash-ben rejlő lehetőségek kiaknázásával.

  • Velük egy szinten állnak akik már eléggé jártasak a PHP-ban, HTML-ben és Flash-ben ahhoz, hogy egyedivé tehessék a CMS rendszerüket. Fejlődés persze innen is van, de ez már egy olyan szint amit ha valaki elér, akkor képes igazán profi megjelenésű oldalakat gyártani. Ami a weblapépítés szépsége, hogy igazán nagy tudás még ehhez a szinthez sem szükségeltetik. (Én magam például jelenleg itt tartok és most nem is igazán tervezem innen feljebb lépni)

  • A következő lépcsőfok az aki már nem csak egy-két feladatot képes megoldani PHP nyelven, hanem egy egész oldalt is képes megalkotni, de ennek ellenére CMS-t használ, annak kényelmessége és megbízhatósága miatt.

  • Azután pedig már csak a profi weblapépítők következnek akik bármilyen weblapot képesek megalkotni a semmiből. Ők rendszerint azok akiknek már szakmájuk is a honlapépítés, de valamilyen okból saját site-ot is készítenek. (Azokat akik kizárólag munkában építenek oldalakat, ugye már az elején kizártuk)


Tehát én így sorolom be a weblap építőket. Akármelyik csoportot vesszük is, a cél közös: olyan oldalt készíteni, amin szórakoztató dolgozni, és mások számára is érdekes lehet. Ezt mind különböző módon akarják elérni különböző sikerességgel. A nagytöbbség az alsó két csoportba sorolható, ami nem lenne gond, csakhogy sajnos épp ők azok akik valós értéket nem képviselnek a netes társadalom felé és az eredetileg jó szándékuk csak negatív hatást generál. Sokan vannak akik létrehoznak egy oldalt, aztán azt hiszik, hogy ezzel máris a téma szakértőjévé váltak. Megvan az ő saját kis belterjes csoportjuk (elég megnézni a rajongói oldalak "Társoldalak"szekcióját, ahol gyakorlatilag körbelinkelgetik egymást) amelyben ráadásul a szocializáció kimerül az üzenőfalon hagyott félmondatokban. Én tisztában vagyok vele, hogy az ilyen oldalak készítői rendszerint tizenévesek, akiktől nem elvárható a nagy weblapszerkesztési tudás, a gondot inkább abban látom, hogy teljesen szem elől tévesztik a honlapépítés céljait. Önkifejezésre ugyebár a blogok alkalmasak, de a blog az külön kategória, a rajongói weblapok (hisz ugyebár a magánszemélyek által készített oldalak nagyrésze az) elsődleges célja nem az lenne. De ez sem baj, hisz mindenki vigye bele az általa készített oldalba az egyéniségét, csakhogy erről sincs szó. Tudom én, hogy nagyon nehéz igazán újat, egyedit alkotni, de sajnos mostanában a próbálkozást sem látom. Az esetek többségében még a menüpontok sorrendje is ugyanaz az oldalaknál, mintha ez valami kötelező szabvány lenne. Százával jelennek meg és tűnnek el nap mint nap az oldalak, amelyek azonos téma köré épülnek, ráadásul még csak nem is másfajta megközelítésben, és csak arra jók, hogy szétforgácsolják a téma iránt érdeklődőket. Kiváló példa erre, ha beírjuk a google keresőjébe a nagy kedvencem, a Manchester United nevét. Kidob milliónyi oldalt, amely a csapattal foglalkozik, csakhogy igazán aktív működő egy sincs köztük, így a rajongóknak esélye sincs ilyen módon egymásra találni. Kész vicc, hogy mondjuk fél éve négy-öt United oldalnál is szerkesztőhiányban szenvedtek. Egyiknek sem jutott eszébe, hogy felhagyjon a saját oldalával és beszálljon egy másik szerkesztésébe közösen egy konkurens lap szerkesztőjével. Ezzel nem saját magukat kellett volna feladniuk, hisz az oldaluk így is szinte ugyanúgy nézett ki és a tartalom is ugyanaz volt rajtuk. Ugyanez a helyzet egyébként szinte minden igazán népszerű színész, sorozat, vagy film esetében, hisz ha van öt-hat azonos tartalommal, és közel azonos külsővel rendelkező oldal, akkor az ember melyiket válassza? Nem a konkurenciaharccal van bajom, hisz olyan itt nincs is, mind ugyanazt a tartalmat szolgáltatják, apróbb eltérésekkel. Igen, tisztában vagyok vele, hogy nehéz megtalálni azt a betöltetlen rést amelyben az ember őt is igazán érdeklő oldalt készíthet, de ha nincs hely, akkor nem kell erőltetni. Az pedig külön gond, hogy sokan belevágnak a weblapszerkesztésbe, aztán rövid idő alatt ráunnak. Én senkit sem akarok kényszeríteni, hogy olyat tegyen amihez nincs kedve, de azért annyi felelősségérzetet elvárnék, hogy ha valaki belefog valamibe, azt azért tegye, mert valóban érdekli a dolog és ne azért mert éppen sikk. Ha teszem azt havonta más a kedvenc színészem, nem fogok bele a jelenlegi kedvencemnek oldalt építeni, hisz egy hónap múlva már más lesz, nem?

Sajnos óriási túlkínálat van jelenleg Magyarországon bizonyos fajta oldalakból, ami mellett paradox módon megjelenik annak ellenkezője is, hisz megannyi olyan dolog is van, amiről egyáltalán nem készül oldal, pedig (igaz lényegesen mérsékeltebb) kereslet is lenne rá. Persze ezzel nem azt mondom, hogy valaki a huszadik Miley Cyrus rajongói oldal helyett fogjon bele a magyar Bécsi Filharmónikusok Fan Page készítésébe :) csak arra próbálok rávilágítani, hogy ez  a jelenlegi tendencia senkinek sem jó. Persze az egy adott téma iránt érdeklődőket összefoghatják a közösségi oldalakon létesített klubok is (amiről lesz majd szó később) de igazából az sem több félmegoldásnál. Az igazi megoldás az lenne, ha egy weblap megépítése előtt a készítő rendesen megfontolná, hogy valóban van-e értelme belevágni abba, amibe épp készül, képes-e olyasmit létrehozni amit előtte az adott témában még senki és ha ezekre igen a válasz, érez-e magában hajlandóságot arra, hogy legalább heti 3-4 órát áldozzon a szabadidejéből a weblappal kapcsolatos teendőkre. Ha bármelyikre is nem a válasz, akkor én inkább a blogírást ajánlanám. Lényegesen szabadabb forma, hisz nincsenek igazi kötöttségek, az önkifejezést semmi sem határolja be, sem téma szempontból, sem az oldal design-ját illetően és egy blog írását bármikor félbe lehet hagyni anélkül, hogy másokban ezzel keserű érzéseket hagynánk. De ez már egy következő írás témája lesz.
Share/Bookmark

2009. július 21., kedd

Tesó kódex 40. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó bejelenti az eljegyzését, tesóinak kötelességük egy közbelépést rendezni, hogy megpróbálják meggyógyítani. Ezt szélesebb körben "legénybúcsú" néven ismerik.


Share/Bookmark

Harper's Island

5 megjegyzés
Nem rég véget ért az idei uborkaszezon legjobb új sorozata, amely sajnos nem folytatódik tovább jövőre. Persze kapott egy lezárást, hisz a tervek szerint itt minden évad egy teljesen új kezdet lett volna, de még így is lehet siratni a folytatás elmaradását. Az már más kérdés, hogy a készítők sok más sorozattal ellentétben száz százalékig maguknak köszönhetik a kaszát. Aki szerette Agatha Christie regényeit (elsősorban a Tíz kicsi négerre gondolok, hisz az alapötlet hasonló), vagy az azokból készült filmeket, és rendelkezik némi fogékonysággal a horrorra, az az első pár részt igazán élvezhette. Bár kicsit sablonos volt az egész, de mégis megfelelően adagolták a feszültséget, hogy a képernyő elé szögezzék az embert. Ez jó is volt az utolsó pár részig, ahol aztán valahogy az egész szétcsúszott és onnantól kezdve az Agatha Christie párhuzam el is felejthető, marad a B kategóriás horror. A nagyszerű kezdést sajnos a készítőknek sikerült olyan horrorklisékkel lerontaniuk, amelyek már húsz éve is elhasználtak voltak, ráadásul mintha néhány dolgot csak azért tettek volna a sorozatba, hogy az időt nyújtsák. Engem a 9-10. részig lekötött és utána is voltak jó pillanatai (az epizódok vége szinte mindig nagyot ütött) de azzal együtt sem mondanám, hogy sikerült épkézláb befejezést írni a sorozatnak. A negatív végkicsengés ellenére én mégis azt mondanám mindenkinek, hogy próbálja ki a sorozatot, valószínűleg jól fog szórakozni, különösen így, hogy uborkaszezon van TV-s fronton. A kép után szokásomhoz hűen spoilerezek kicsit. Nem kicsit, nagyon, szóval továbbolvasás csak saját felelősségre.

harpersisland_ad_001

Hogy mi is volt a bajom? Van olyan ami a sorozat nézése közben jött elő, és olyan is, amely csak a végső nagy fordulat miatt. Például nem értettem, hogy a szigetről hová tűnt mindenki. Ez egy kisebb probléma, de akkor is zavaró. Míg nem történik meg az első nyilvánvaló gyilkosság, a sziget tömve van helyiekkel, akik aztán a násznéppel együtt felszívódnak. Mégis hová a picsába lettek? Mindet csak nem nyírták ki a gyilkosaink, nem? Aztán az ominózus Wakefield betör a bárba jelenet, amelynél kishíján belevágtam a távirányítót a TV-be. A késes gyilkosra KÉSSEL rátámad a halász gyerek, közben a PUSKÁS csajt bezavarja a fürdőbe, hogy meneküljön. HOGY MI?!?!?! Ráadásul a csaj nem menekül, hanem vár a fürdőben a puskát az ajtóra szegezve, majd az egész tárat beleüríti az ajtóba feleslegesen. Oké, hogy az ember másképp reagál vészhelyzetben, de éppen a pánik miatt a csaj tuti már a bárban lelőtte volna Wakefield-et. Tovább. Wakefield-re amúgy mindenki lődöz, de senki nem találja el, sőt gyilkosunk tisztában is van vele, hogy nem fogják eltalálni, hisz a lövéseknél még csak meg sem rezzen. A nagy terv az ő elkapására is milyen már. Elállják a csatorna négy kijáratát. Egyáltalán honnan veszik, hogy odabent van? És milyen baromság már, hogy egy az egész szigetet behálózó csatornarendszernek csak négy kijárata van? Akkor ott vannak még a megvezetési kísérletek a rosszfiú kilétét illetően. Igazából mindkettő szánalmas, hisz annyira el akarják velünk hitetni mindkét személyről, hogy rossz, hogy egyértelműen nem lehetnek azok (pláne, hogy mindkét esetben igen komoly ellenérvek vannak, amik felülírják a gynút keltő bizonyítékokat). Mondjuk ez egy kisebb probléma, de attól még az.

Nekem az is bajom volt, hogy kevésnek találtam az igazán szimpatikus karakterek számát. A főszereplő csaj, az egy, a pasija az kettő, az ara három, az angol srác (a főszereplő csaj mellett messze a legeredetibb karakter a filmben), meg a csaja az öt, a sherrif hat, a néger srác, meg a nagydumás csajozós haver az nyolc. Ellenben a kislány az valami rettenetes volt. Nem csodálom, hogy szinte az összes fórumozó, gyűlölte hiszen a viselkedése alapján szimpatikussági szempontból én valahol Wakefield, meg a vőlegény gyerek közé tenném. Nem olyan kislány már, hogy ENNYIRE hülyének kéne lennie. Komolyan mondom veszélyes az emberiség génállományára, ha egy ennyire idióta lány egyszer továbbörökíti a DNS-ét. Persze nem voltak annyira bevállalósak az írók, hogy meg merjék ölni az egyetlen gyerekszereplőt. Szemétnek tűnhetek, de esküszöm életemben először drukkoltam egy pozitív gyerekkarakter haláláért.

A bemutatótól kezdve ment a találgatás a netes fórumokon a gyilkos kilétét illetően és azok alapján látszik, hogy a sorozat messze legsilányabb pontja, még kiszámítható is volt. Nekem mondjuk Mr Vőlegény nem az egyetlen jelöltem volt, de a nagy esélyesek közé tartozott, a többi fórumozó viszont nagytöbbségben őrá tette le a voksát. Függetlenül ettől mégsem az az igazán nagy baj, hogy ő lett, hanem hogy mindezt minősíthetetlenül gyenge indokkal támasztották alá. Gyakorlatilag percek alatt szilánkokra lehet szedni az egészet. Az első és legfontosabb érv, hogy minek kellett mindenkit kinyírnia. Oké, hogy pszichopata, de igazából erre semmi oka. Gyakorlatilag semmi, de semmi nincs ami ezt előhozhatta volna belőle. Egy szerető családban nőtt fel, igaz szegénységben, de akkor is. Felnőttként sem érte olyan tragédia ami feléleszthette lényének azt a szunnyadó részét. Az hogy hazudtak neki a szülei és ezt megtudta (egy olyan hiteles forrásra alapozva, mint egy elmebeteg sorozatgyilkos becsületszava), nem indok. Az, hogy elszakították szerelmétől szintén nem az. Pláne, hogy simán lett volna lehetősége ráhajtani a csajra, mégsem tette soha. Oké, tuti közbeléptek volna, de nem is jutott el a próbálkozásig sem, tehát ezért nem haragudhat rájuk. Amúgy a bébicsereüzletről valószínűleg csak a négy szülő tudott, akik közül már csak a sheriff élt, tehát elég lett volna őt kinyírni és a titok vele szállt volna a sírba. Utána szabadon ráhajthatott volna a csajra, semmi szükség nem volt furmányos álesküvőre. Én elfogadom, hogy egy elmebeteg agya másképp ketyeg, de azért ez akkor is durva. Pláne, hogy az egész hadjárat az ÖSSZES barátjának lemészárlásával is jár. MINEK? Minek, ha egy gyilkosság árán (majdnem)legálisan is összejöhetett volna a csajjal, vagy el is rabolhatta volna, ha a végső terv amúgy is az volt. Oké, őrült, ezt elfogadom, csakhogy az őrültek (főleg az ilyenek) nem hülyék, és nem bonyolítják agyon a dolgokat. Egyszerűen a barátainak megölése semmiféle sorozatgyilkos profiljába nem tartozik bele, ráadásul megnövelte a kockázati tényezőket. Amúgy azt sem hiszem, hogy ilyen mérvű elmebaj, ilyen szinten titokban tud maradni. A neves sorozatgyilkosok soha nem voltak a társaság középpontjában, ellenben az emberünk...

Persze, nem várható el, hogy Lost, vagy Day Break szinten minden apró darabka egy csavaros megoldáshoz vezessen, de ha valami egy okos sorozatgyilkolászós sorozatnak indul, azt hiszem az lett volna a minimum, hogy ne egy ilyen gagyi magyarázattal szúrják ki a szemünket. Szóval nekem tetszett, sokáig tetszett a Harper's Island, de a végével annyira elrontották, hogy képtelen voltam egy pozitív hangvételű írást kanyarítani róla...
Share/Bookmark

2009. július 20., hétfő

Tesó kódex 39. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó megszerzi egy csaj számát, legkevesebb 96 órát vár, mielőtt felhívná.



TESÓ JEGYZET


KÉRDEZD BARNEY BÁCSIT






Kérdés: Össze vagyok zavarodva, ha egy nő megadja nekem a számát, az nem azt jelenti, hogy szeretné ha felhívnám? Akkor miért kell ilyen sokat várnom?

Válasz: Tesfláció - a női nem elvárásainak megmagyarázhatatlan növekedése azt illetően, hogy egy tesónak hogyan kellene viselkednie. Ha már másnap felhívod a nőt, ő elmondja a barátainak, hogy már másnap hívtad, és így hamarosan a nők világszerte elvárják majd, hogy a pasik már másnap hívják őket. Mielőtt észbekapnál, tesók szerte a világban kapcsolatokba rekedve találják magukat, csak mert te képtelen voltál várni kilencvenhat órácskát.



K: Oké, letelt a kilencvenhat óra. A nap melyik részében legcélszerűbb felhívnom?

V: A délután folyamán. Olyankor nagyobb eséllyel tudsz csak a hangpostájával beszélni, ami ugyebár kevesebb dumát jelent. Egy kis szerencsével akár anélkül is összehozhatsz a csajjal valamit, hogy valaha is beszélned kelljen vele. Megjegyzés: Soha ne telefonálj este 9 után - a késő este, szexrehívások ideje és csak és kizárólag azoké. Lásd a 92-es törvényt a részletekért.



K: Én mindig azt hallottam, hogy három napig kell várni. A Tesó kódex miért négyet határoz meg?

V: Ha mindig azt hallottad, hogy egy tesónak három napig kell várnia a hívás előtt, akkor fogadhatsz, hogy ezt a nők is hallották. Az egy plusz nappal azt éred el, hogy a csaj különlegesnek érezze magát.


Share/Bookmark

2009. július 18., szombat

Tesó kódex 38. törvény

3 megjegyzés

Egy tesó még halálig tartó küzdelemben sem csap ágyékon egy másik tesót.


Share/Bookmark

2009. július 17., péntek

Tesó kódex 37. törvény

1 megjegyzés

Egy tesó semmilyen helyzetben sem köteles kinyitni az ajtót senkinek. Ha a nők képesek voltak megalapítani a saját professzionális kosárlabdaligájukat, akkor az sem jelenthet nekik gondod, hogy kinyissák maguknak az ajtót. Őszintén, nem olyan nehéz az.


Share/Bookmark

2009. július 16., csütörtök

Tesó kódex - A 36 DD-s törvény

1 megjegyzés

Ha női társaságban kérdezik, egy tesó minden körülmények között leszólja a műmelleket.


Egy nővel folytatott beszélgetés során szóba kerülhetnek a szilikon mellek, de nem úgy, ahogy azt szeretnéd. Nem idegen a nőktől, hogy furmányos kérdésekkel próbálják meg kiszedni egy tesóból a valódi véleményét a mellnagyobbítással* kapcsolatban. És ne ringasd magad abba tévképzetbe, hogy az előre begyakorolt természetes szépségről szóló beszédeddel ki tudod magyarázni magad ebből.

Hogyan kezeljük a műmell kérdést


Hibás

Csaj: Urgh, annyira látszik, hogy azok nem valódiak.

Tesó: Tutira. Ami nem természetes, az nem szexi.

Csaj: Tehát a melleit bámultad, mi?

Hibás

Csaj: Urgh, annyira látszik, hogy azok nem valódiak.

Tesó: Kié?

Csaj: Tudod te kiről beszélek.

Tesó: Óh. Igen, azok tuti nem valódiak.

Csaj: Tehát a melleit bámultad, mi?

Hibás

Csaj: Urgh, annyira látszik, hogy azok nem valódiak.

Tesó: Dehogy.

Csaj: Hát akkor meg miért nem mész és veszed feleségül???

Helyes

Csaj: Urgh, annyira látszik, hogy azok nem valódiak.

Tesó: Nekem fogalmam sincs.

Csaj: Óh. Hát akkor tudd, hogy azok.

*Nagyobb=Jobb

Share/Bookmark

2009. július 15., szerda

Jégkorszak 3

1 megjegyzés
Azt hiszem lassan kezdek rájönni, hogy jobb olyan filmről írni, amit az ember utál. Egyszerűen egy filmnél sokkal jobban ki lehet fejteni, hogy miért rossz, mint hogy miért jó. Szóval ezen elv szerint ez most egy rövid bejegyzés lesz. Olvastam a neten negatív kritikát a Jégkorszak 3-ról, úgyhogy kicsit féltem, mikor tegnap beültünk a Kecskeméti 3D-s moziban a vetítésre. Írták, hogy gyenge a sztori, gyerekes az egész és hogy olyan számára akinek kétszámjegyű az életkora kifejezetten fájhat. Szerencsére ez a vélemény már bocsánat a nyersségért egy baromság volt.

iceage3Mostanában szinte filmes alapszabály, hogy minden folytatásban több és nagyobb minden, mint az előző részben, de ezzel együtt is a színvonal epizódról epizódra hanyatlik. Így volt ez a Shrek esetében is, de a Jégkorszak szerencsére nem állt be ebbe a sorba. A második rész ebből is gyengébb lett, mint az első, de ez a harmadik egyértelműen hozza az első színvonalát. Nem bonyolították agyon a sztorit, ez tény, de nem is lett volna szükség rá. Nekem épp az volt a bajom a második résszel, hogy talán kicsit túlságosan a történet elmesélésével próbáltak foglalkozni és ezzel az első epizód legerősebb része, a komikus szituációk megvalósítása teljesen elsikkadt. Szóval a sztori nincs agyonbonyolítva: Manny-ék gyereket várnak, ami miatt Diego úgy dönt, hogy tovább áll és éli a kardfogú tigrisek magányos életét, Sid inkább családalapításon töri a fejét, amihez három rejtélyes tojás ellopását jó kezdetnek találja. Mivel a tojások egy T-Rex-hez tartoznak, ez nem bizonyul túl jó döntésnek, így mire észbekapnak hőseink, már a Sid-et magával hurcoló T-Rex után loholnak a titokzatos föld alatti dinóvilágba. Ott megismerkednek a kissé excentrikus és bolond Buck-kal aki kalauzuk lesz ott, ahol még Manny is aprónak érezheti magát. Buck egyébként kicsit olyan, mintha Jack Sparrow rajzfilmes megvalósulása lenne, szóval aki szeretni fogja, az nagyon, de aki nem az a falra mászik tőle. Abszolút mellékszálként természetesen ott van a jó öreg Scrat, aki még most is a szokásos makkot üldözi, de ezúttal van egy vetélytársa is, egy hozzá hasonszőrű nőstény személyében. Ők ketten szépen felvonultatják a nemek harcának összes elképzelhető fegyverét és bármikor a képernyőn vannak az ember dől a röhögéstől.

Tehát a sztori mint olyan tényleg nem túl bonyolult, de a filmet megtölti az a milliónyi kisebb és nagyobb geg ami miatt az ember hajlamos végig jól szórakozni. Emellett van azért néhány igazán látványos jelenet is, ami olyan jó lett, hogy akár egy akciófilm látványrészlege is megirigyelhetné a koreográfiáját. A rajzfilmben kötelező cukiságfaktorról sem szabad elfeledkezni, amelyet a T-Rex bébik és a mamut kölyök biztosít számunkra.

Egyszóval minden együtt van egy nagyszerű filmhez, ami nem egyszerűen jobb az átlagnál, hanem egészen az első 3D-s rajzfilmek magasságába emelkedik. Én mindenkinek ajánlom, aki valaha volt gyerek, most is az, vagy szeretne újra az lenni.
Share/Bookmark

2009. július 14., kedd

Tesó kódex 35. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó nem kölcsönöz ki csajfilmet.


Share/Bookmark

2009. július 12., vasárnap

Szállító 3.

3 megjegyzés
Tegnap úgy alakult, hogy végre meg tudtam nézni a trilógiává bővült Szállító harmadik részét. Szóval most erről kanyarítok egy írást.

szállító3

Először is le kell szögeznem, hogy soha nem voltam egy Szállító fanatikus. Számomra az első két rész nem volt több egyszerű jól kivitelezett akciófilmnél, soha nem értettem, hogy egyesek miért sorolják kult státuszba. Ezek után azt sem értem, hogy ezt a harmadik részt miért húzták le ennyire. Nem ez volt életem legjobb filmje, az biztos, de egész jól elszórakoztatott arra az időre amíg néztük.

Az alapsztori nagyjából annyi, hogy Frank-hez benéz az egyik barátja (kocsival a nappali falán keresztül) akinek egy lány fekszik a hátsó ülésén. Ez a barát a mentők megérkezését követően igen gyorsan elhalálozik, Frank-et meg leütik és egy karpereccel a kezén tér magához. Ekkor besasszézik T-Bag és közli vele, hogy a karperec robban, ha eltávolodik a kocsijától 25 méterre, amúgy meg csak úgy lehet megszabadulni tőle, ha leszállítja a csomagot az előre megadott helyre. Szeresse bármennyire is az autóját, Frank nem akar ilyen közelségben élni hozzá az elkövetkezendő években, úgyhogy elvállalja a megbízást és vele a kicsit irritáló útitársat is akit legutóbb a barátja kocsijának hátsó ülésén látott, mielőtt egy tompa nyilallást érzett volna a fejében. Innentől főhőseink átszáguldanak Európán olyan egzotikus helyszíneken keresztül, mint Budapest, közben egy csomóan üldözik őket.

Tehát a sztori egyszerű, mint a faék, de ezzel nincs is nagy baj. Azt hiszem talán az egyetlen igazi nagy hiba ebben a filmben, hogy valami rettenetesen ütemtelen. A sztori olyan amilyen, a logikai hibákon át lehet lépni, de ezen az ütemtelenségen már nem annyira. Hogy miről is beszélek? Ez a film két dolgot tud, iszonyatosan magas fordulaton pörögni és rettenetesen belassulni, átmenet egyszerűen nincs. Az akciójelenetek hihetetlen jól meg vannak koreografálva, a verekedések látványosak, az autósüldözések jók, de mikor épp nem zajlik valami akció, akkor a film az unalomba fullad. Nagy szerencse, hogy berepült egy bogár, amit a macskák el kezdtek kergetni keresztbe-kasul az egész lakásban, így a film üresjárataiban is volt mi lekösse a figyelmünket.

A színészi játékokra nem lehetett panasz, hisz egy ilyen film alapból sem a Laurence Olivier szintű alakításokról szól. Statham most is keményfiú volt, T-Bag (hogy is hívják igazából a fószert?) meg egy köcsög. Az eyecandy-nek szánt hölgy színészileg ugyan hozta a minimumot, de mivel itt elsősorban csinosnak kellett volna lenni, mint jónak, őt a negatívumok közé sorolnám. A francia zsaru most is jó arc volt, de nem igazán tudtak mit kezdeni a karakterével, kicsit lógott a levegőben. Ezzel együtt is, a beszólásai a film jó pillanatai közé tartoztak.

Hogy kinek ajánlanám a Szállító 3-at? Ami engem illet, mindenkinek, aki az első két részt kedvelte hozzá eléggé. Vannak hibái, de összességében sokkal rosszabbakat is láttam már az idén. Egyszeri megnézésre kiválóan alkalmas (elsősorban az akciójelenetek miatt), de nem az a fajta, amit azután többször is látni akarunk.
Share/Bookmark

Tesó kódex 34. törvény

0 megjegyzés

Tesók nem létesíthetnek szemkontaktust ördögi hármas közben.


Share/Bookmark

2009. július 11., szombat

Tesó kódex 33. törvény

0 megjegyzés

Nyilvános WC-ben egy tesó:




  • egyenesen maga elé bámul, miközben a piszoárt használja




  • nem hagyja ki a kötelező megjegyzést "Mi ez, a női WC?", ha kettőnél több haver vár a piszoárra




  • és megpróbálja a használt papírtörlőt a kukába hajítani, mint egy kosárlabdát... a lepattanóért menni nem kötelező.




Share/Bookmark

NBA 2K9 - avagy Na ki a király?!

2 megjegyzés
1608pt3ee9bec

Ez a történet, csakúgy mint Ted Mosbey találkozásának ismertetése a feleségével, az óceánban megjelenő első egysejtűek kialakulásától kezdve indul. Történt még úgy 94-95 tájékán, hogy igazán komolyan elkezdtem érdeklődni a kosárlabda iránt. Nekem akkoriban nem Nintendo-m volt, mint megannyi gyereknek, hanem ilyen 2-3000 Ft-ért vehető játékgépem, amihez szintén volt Super Mario, meg ilyenek, de összességében egy elég buta valami volt. Eneek ellenére azért így sikerült kosaras játékot szerezni hozzá. Na az volt az első csalódásom a világ egyik legszebb sportjának videójáték adaptációjával kapcsolatban. Ezt követte az NBA 89 PC-s változata (jó ez mondjuk igazságtalan, hisz azzal 1997-ben találkoztam) amitől ráadásul olyan vírust kaptam, hogy az egész gép elszállt. Azután jött az NBA 96 amihez megdupláztam a gépem memóriáját (Egy 386DX 4 Mega RAM-ját 8 Megára! :) ), de még úgy sem volt képes elindulni. Ezt követően a Playstation megjelenésével végre a kipróbálásnál tovább jutottam egy játékkal (NBA Live 98) és végre valóban önmagáért csalódhattam óriásit egy kosaras programban. Robotszerű darabos mozgás (mikor a focisjátékok már akkor is tele voltak gyönyörű folyamatos animációkkal) ráadásul kevés is, hisz a megannyi kosaras cselből össz-vissz kettőt lehetett megvalósítani, azokat is iskolatechnikával, nem úgy ahogy az igazán nagyok teszik. A legviccesebb mégis a zsákolások megvalósítása volt, hisz leginkább a kínai kung-fu filmek repülései jutottak az ember eszébe róluk. A legközelebbi próbálkozásom az NBA Live 2001 volt, még szintén PSX-re de a csalódás ugyanakkora volt. A játékosok kidolgozottsága valamivel jobb volt, de a mozgás darabossága és gyér száma megmaradt. Ezután már csak PC-n ismerkedtem az EA Sports (az egyedüli fellelhető kosaras játék gyártója) NBA kiadásaival. Először az NBA Live 2005-tel. Két napnyi próbálkozás után annyira megutáltam, hogy még a DVD-t is kihajítottam amire írva volt. Egyszerűen hihetetlen, hogy mintha a mozgások animációjával foglalkozó csapat, 98 óta nem is dolgozott volna semmit. Oké bekerült pár új csel, de még mindig rettentő darabosan voltak összekötve a mozdulatok. A játékmenet még csak nyomokban sem emlékeztetett egy valódi kosármeccsre, a védők buták voltak, a fizika pocsék. Az irányítást ráadásul megterhelték olyan fölösleges dolgokkal, mint hogy egy látványos passzért három gombot kellett egyszerre nyomni és csak bizonyos játékosok voltak képesek rájuk. Szintén a passzokhoz kötődött, hogy ha az ember futás közben próbálkozott eggyel, akkor a játékos megállt, két kézbe vette a labdát és csak úgy volt hajlandó passzolni. Na és a grafika... Mikor a Pro Evo Soccer aktuális kiadásában fotografikus minőségű arca volt a játékosoknak, az NBA Live-ban mintha gumiból lett volna mindenkinek. Élettelen beesett szemek, valószínűtlen bőr. Szóval egyszerűen rettenetes. És akkor még nem is beszéltünk az EA Sports játékok (ez érvényes a FIFA-ra, NHL-re és Madden NFL-re, de lehet, hogy a többire is, de én csak ezekkel játszottam) talán legérthetetlenebb, legelcseszettebb funkciójáról: a saját játékos létrehozásáról. Lehet ugyan állítgatni egy csomó mindent, de életszerű arcot létrehozni akkora eséllyel lehet, mint Albacomp-pal NBA-t nyerni. Ráadásul néhány az arcot nagyban meghatározó dologból igen gyér a lista. Hét-nyolc féle hajstílust választhatunk, de még véletlenül sem olyanokat, amilyen embereknek lenni szokott, ráadásul úgy festenek, mintha egy műanyag kalapot raktak volna a játékos fejére, az életszerűségnek még a látszatát is mellőzve. Az arcszőrzettel is hasonló volt a helyzet, kiegészítve azzal, hogy valami érthetetlen okból az EA-nél úgy gondolják, hogy a férfiak képtelenek szimmetrikusan nyírni a szakállukat. Oké, hogy tökéletesen egyenletesre nyírni a szakállat képtelenség, de az azért túlzás, hogy a szakáll egyik oldalának már az állcsúcson vége van, a másik meg szinte a barkóig ér. Jelzem ez is olyasmi, amit a Pro Evo Soccer-ben érdekes módon jól meg tudtak csinálni (Mármint a játékos arc testreszabást. Ott képes voltam megcsinálni a saját arcomat egész élethűen, itt csak Fred Flinstone sikerült). Számomra számítógépes anomália, hogy ott 22 életszerű embert tud a pályán mozgatni a program, itt meg csak 10 gumibábút.

A legutolsó próbám az utolsó PC-re kiadott NBA Live volt, a 2008-as változat, de mivel az égegyadta világon semmi lényegi változás nem történt a 2005-öshöz képest (garfikailag alig több mint a nulla, mozgásokat, játékintelligenciát, játékosépítési funkciót tekintve még az az "alig több mint" jelző is eltűnhet a nulla elől) arról nem írok külön. Illetve csak annyit, hogy egy teljes 4x12 perces meccset játszottam vele összesen, teljesen alapbeállításon (Magic vs Lakers) a legkönnyebb szinten és 174-171 lett a végeredmény. Oké soha nem játszottam sokat NBA játékokkal, de azért ez mégis kicsit durva... A tovább után folytatom már az NBA 2K9 leírásával.
Share/Bookmark

2009. július 10., péntek

Tesó kódex 32. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó nem engedi tesójának, hogy megnősüljön, amíg az nincs legalább harminc.


Share/Bookmark

2009. július 9., csütörtök

Tesó kódex 31. törvény

0 megjegyzés

Ha egy tesó portyázik, mindig a legdögösebb csajra hajt rá először, csak mert soha nem lehet tudni...


























































Aktuális dögös csaj rating-ek


1. Fél-ázsiai csajok↑2Multietnikus? Multiyesssnikus!
2. Libanoni lányok↓1Libalégyszi lányok!
3. Politikusok lányai↓1Apuci problémái ≠ Apuci problémái
4. Néma nőkEgy dolog biztos: nagyon kezesek
5. Csajok 80-as évekbeli klippekből↑112Egy Corvette motorházán keresztül a csúcsra
6. Nagyon magas csajok↑4Elérik a mennyezeti ventillátort... az ágyból
7. SellőkNedvesek. Vadak. Csodásak.
8. Szektában nevelkedett csajok↑883Garantált őrült faktor.
9. Csajok a seregből↓4A földre és nyomjatok le nekünk... valamit!
10. Görkoris lányok↓4Halálos iram

Share/Bookmark

2009. július 8., szerda

Tesó kódex 30. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó nem járja körbe a boltokat, hogy összehasonlítsa az árakat.


Share/Bookmark

2009. július 7., kedd

Tesó kódex 29. törvény

0 megjegyzés

Ha két tesó úgy dönt, hogy kettesben mennek moziba, nem választhatnak olyan előadást, amely délután 4:40 után kezdődik. Mindemellett, legyen bármilyen vonzó is a megtakarítás, nem osztozhatnak a popcornon ahelyett, hogy két külön adagot vennének.


Share/Bookmark

Tesó kódex 28. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó időben értesíti tesóját, ha csajboksz van kialakulóban.


Egy tesónak kötelessége megfelelő időben szérkürtölnie, hogy fennáll a lehetősége egy összecsapásnak két nőnemű egyed között (ez az ún csajboksz), hogy lehetségessé tegye a tesója, vagy tesói számára is, hogy jelen legyenek és megfigyelhessék az eseményt. Az említett tesó köteles használni az összes lehetséges módot, hogy elterjessze a hírt. Ez magában foglalja, de nem korlátozódik a: telekommunikációra, oldalba bökésre, postagalambokra, fényjelekre, kiáltásra, képeslapokra és telepátiára. Amennyiben egy informált tesó képtelen megjelenni a csajboksz helyszínén, az őt értesítő tesó felelős azért, hogy dokumentálva legyen a csajbunyó minden fontos momentuma képeken, videón, vagy bármilyen egyéb ésszerű módon amibe nem tartozik bele az előadó tánc és vagy a pantomim.

Share/Bookmark

2009. július 6., hétfő

Pókember 3.

3 megjegyzés
Néha nem értem magamat. Kapok egy pofont, aztán egy másodikat, mégis vigyorgó képpel vagyok képes belenézni a harmadikba. De azt hiszem ebből már tanultam, soha többé Pókember, amíg akár Sam Raimi, akár Tobey Maguire neve megjelenik a stáblistán.

spiderman3poster

Persze tudom én, hogy az én elvárásaim nagyok és túlságosan ragaszkodom mindenben az eredetihez, de azért képesek filmkészítők olyat alkotni, amellyel feledtetni tudják velem, hogy mennyi mindent átdolgoztak. Pl a Buorne trilógia, de Fantasztikus négyes is tetszett meg a Tomb Raider, hogy a Harry Potter feldolgozásokól már ne is beszéljünk, azok egytől egyig szenzációsak, egyedül csak az utóbbival akadtak bajaim, mert azért abban már kicsit túlságosan elővették az ollót forgatókönyv írás közben. Szóval nem vagyok túlságosan vaskalapos, de azért néhány dologhoz ragaszkodnék. Egy-két sarokkő megtartásához és ez már az első Pókember óta böki a csőröm, de nagyon. És itt most nem olyasmiről beszélek, mint amin rengeteg rajongó kiakadt, hogy a képregények szerint Pókember nem saját képessége volt a hálószövés, hanem csak a maga által kifejlesztett kütyü tette képessé rá. Egy ilyen átírás alaposan kiveri a biztosítékot a hardcore rajongóknál, akik Dr Octopusnak öltözve mennek képregénytalálkozóra, de egy átlag rajongónál (moá) ez csak egy erős, "ejnye-bejnye, ezt meg minek kellet?" A problémám gyökerét a Pókember képregények szellemiségének figyelmen kívül hagyása adja. Ha Sam Raimi valóban Pókember rajongó lenne, ahogy állítja, akkor valamivel többet vitt volna vászonra az eredetiből, mint a karakterek neve. És nem Tobey Maguire-t választotta volna ki a címszerepre. Nekem mondjuk Kirsten Dunst személyével is bajom van, de az ő esetében ezen még túl tudnék lépni. A harmadik részre majd egy kicsit lejjebb térek rá, előbb az alapokon dühöngöm ki magam. Átírások. Most beleköthetnék abba, hogy gyakorlatilag még csak momentumok sem akarnak emlékeztetni arra, hogy mi hogy volt a képregényekben, de ezen túllépek. Duzzogok, csapkodom az asztalt, de túllépek rajta. Azon viszont már nem tudok, hogy a képregénybeli magánéleti problémákkal küszködő, nem túl sok szerencsés csillagzat alatt született, de élelmes és kellő humorral megáldott, Peter Parker-ből egy picsogó balféket csináltak, aki gyakorlatilag a piros-kék ruha nélkül két lépést sem tud tenni anélkül, hogy a saját cipőfűzőjében megbotlana (a piros-kék ruha kábé hárommal megtoldja a lépések számát). Persze itt is halljuk róla, hogy fizikazseni, meg ilyenek, de gyakorlatilag ebből nem sok jön le. Humor? Sam Raimi biztos úgy gondolja, hogy a csata közbeni szarkasztikus beszólásokat, amiket Pókember a képregényben még akkor sem hagyott ki, ha több volt a törött csontja mint az ép, pótolni lehet azzal a szerencsétlenkedéssel amit Maguire művel. NEM! Ez a Pókember nem az a karakter, akit mind szerettünk és tiszteltünk mióta először kezünkbe vettük Stan Lee keze munkáját. Még egyszer mondom nem a háttértörténetben végzett módosításokkal van bajom, hanem azzal, hogy a karakter ennyire más lett. Csak a nevében Pókember és a film ezzel már el is vágta magát. Talán ha nem a létező legalkalmatlanabb embert, Tobey Maguire-t választották volna a szerepre, még lenne némi remény, vele azonban az is elvész. Egyrészt ő nem egy kimagasló színész, márpedig itt szükség lenne a jó alakításra, hisz Peter Parker nem egy egydimenziós karakter. Legalábbis eredetileg, neki azonban a rendezővel karöltve elég jól sikerült azzá tennie. Na oké, de akkor miért rá esett a választás? Merthogy nem a külseje miatt az fix. Peter Parker egy nagyjából átlagos pali, vagy annál valamivel talán jobb képű, aki megférfiasodik az évek során, na de Maguire! Egyszerűen már a fizikai adottságai sincsenek meg a szerep eljátszásához. Márpedig színészi kvalitások hiánya + külső adottságok meg nem léte = rossz választás a szerepre. Na de akkor hátha a többiek. Aha, na azzal is gondok vannak. Mary Jane Watson sem épp az a talpraesett, vagány, pimasz csaj akit annyira kedvelni lehet, sokkal inkább az a vidéki parasztlány típus, aki azért megy Hollywood-ba, hogy ha nagyon muszáj leszopjon valakit egy szerepért, de aztán csak odáig jut, hogy maga a szopás lesz a szerep amit kap. Kirsten Dunst mondjuk ennek a karakternek az eljátszására alkalmas is, de az eredeti MJ Watson tüzének nyoma sincs benne. Most nem vesézek ki mindenkit egyesével, legyen elég, hogy alig akad olyan karakter aki legalább csak nyomokban felidézi az emberben a képregényben látottakat. Pozitív példaként egyedül a Hírharsona főszerkesztőjét JJJ-t és May nénit tudnám felhozni, egyedül ők azok akik olyanok amilyennek az ember a képregény alapján elképzelte. A tovább után folytatom


Share/Bookmark

2009. július 4., szombat

Tesó kódex 27. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó soha nem veszi le a felsőjét a tesói előtt. A szabály alól csak a strandok és vízpartok jelentenek kivételt.


Kiegészítése: Az olyan tesó, akinek bundává duzzadt szőr borítja a vállát és hátát, annak kötelező azt takarnia minden esetben, még a starndokon és vízpartokon is. Bocs, tesó.
Share/Bookmark

2009. július 3., péntek

Tesó kódex 26. törvény

1 megjegyzés

Hacsak nincs gyereke, egy tesó nem viseli a mobiltelefonját az övére csiptetve.


Share/Bookmark

2009. július 2., csütörtök

Tesó kódex 25. törvény

0 megjegyzés

Egy tesó nem hagyja, hogy tesója tetováltasson magára, különösen nem egy lány nevét.


Egy átlag kapcsolat férfi és nő között nyolcvanhárom napig tart. A kapcsolat férfi és bőre között egész életre szól. Muszáj épen megőrizni, hisz mint mind tudjuk a bőr a legnagyobb és második legfontosabb szerv amivel egy férfi rendelkezik.

BARNEY STINSON TETOVÁLÁS ÉRTELMEZŐJE

























brotatoo1

"Hé, mindenki idenézzen! Nemcsak hogy képes voltam arra a hülyeségre, hogy az életre szóló monogámiát választottam, de még meg is jelöltettem magam tiltott övezetként."


brotatoo2

"Hé, mindenki idenézzen! Ez a csík olyan, mint egy seb amelyet azután szereztem, hogy a falum kiküldött hét napra a senkiföldjére víz és élelem nélkül... mint abban a Kevin Bacon-ös kosárlabdafilmben."


brotatoo3

"Hé, mindenki idenézzen! Egy félelmetes sárkány díszeleg a karomon! Féltek? Helyes, mert azt remélem, hogy ez a kicsike elijeszti majd a behatolókat az édesanyám lakásának alagsorából."


brotatoo4

"Hé, mindenki idenézzen! Engem egy keleti filozófia vezérel, amint ezek a meghatározó kantoni és/vagy mandarin karakterek amiket a testemre varrtak is jelzik, (vagy nem jelzik). Ha beszélném, vagy olvasnám ezt a kifejezett nyelvet, valószínűleg jobban is képes lennék kifejteni a véleményemet, de gondolom elég ha elhiszitek amit az az ijesztő tetoválóművész mondott. Én elhiszem."


brotatoo5

"Hé, mindenki idenézzen! Itt egy igazán fontos üzenet az ujjaimra festve. Nyolc vagy annál kevesebb betűből kell állnia és csak akkor tudod elolvasni, mikor vizisíelek, vagy épp letartóztatnak, de attól még ez egy fontos üzenet ami tökéletesen reprezentálja az elveimet."



Share/Bookmark

2009. július 1., szerda

Tesó kódex 24. törvény

0 megjegyzés

Mikor baseball sapkát visel, a tesó a shield-et köteles 6, vagy 12 órára állítani. Bármely más szög a repperek és a defektesek számára van fenntartva.


Share/Bookmark

Képlet (Knowing)

5 megjegyzés
Megérkezett hazánkba is az új Nic Cage film, amelyben végre ismét beigazolódhat, hogy sokak kedvenc színésze képes még normális alkotásban is feltűnni a Nemzet aranyán kívül is. Mostanság csak amolyan egyszer nézhető filmekben láthattuk és szinte már kezdett természetessé válni, hogy az ember nem rohan a moziba, ha kijön tőle valami új. A Képlet azonban végre megtöri ezt a sort és bár távolról sem olyan ferge... most figyeljetek... teges, mint pl a Szikla volt, de mindenképp az idei év legjobb alkotásai közé kívánkozik.

knowing_ver3

Azt már rögtön az elejénszögezzük le, hogy bár a Sziklát emlegettem a felvezetőben, a Képletet nem azzal kell összemérni, hisz nem akciófilm. Ha hasonlítgatnom kellene valamihez, akkor azt hiszem mindenképp Shayamalan alkotásaihoz tenném, megspékelve azzal, hogy itt akad egy-két nyilván igen nagy költségvetést felemésztő hihetetlenül látványos és bizony kicsit talán félelmetes jelenet. Bár a film leginkább thrillernek nevezhető, fantasztikus elemekkel megspékelve, azért a katasztrófák megvalósítása olyan szinten van, hogy látványmozinak is lazán elmenne. De még egyszer hangsúlyozom, ez nem akció film. A film alaphangulatát egyértelműen Nic Cage és fiának családi drámája adja meg, így vidám, vagy szórakoztató pillanatokra ne is nagyon számítsunk. Az egész filmet belepi egy egyfajta depresszió, amivel tökéletesen visszakapjuk a szereplők sötét lelkivilágát. Ha már a szereplők: a karakterek nagyszerűen vannak megírva és a színészi játékra sem lehet semmi panasz. Nekem egyedül a főszereplő hölgy személyével volt gondom, mégpedig az, hogy a vészhelyzetekben rettenetesen irritálóan sikoltozott és hihetetlenül idióta módjára viselkedett.

A film alapötlete egyébként annyi, hogy 59-ben egy időkapszulában elássák néhány kisiskolás rajzait, de a rajzok között van egy lap is, amit egy kislány teleírt számokkal. 2009-ben a felesége elvesztését gyászoló Nic Cage fia azok között van, akik megkapják az 50 éve elásott rajzokat. Persze a főhös gyerek a kislány teleírt lapját kapja meg, amiről az apja hamar rájön, hogy az elmúlt 50 év tragédiái vannak ott felsorolva dátum és áldozatok száma szerint. A lapnak szinte már a végére értek, alig pár dátum van hátra, így az egyszerű egyetemi prof (Cage) megindul, hogy tegyen valamit a katasztrófák megakadályozásáért.

Az egyetlen igazi hiányosság számomra ebben a filmben, hogy szerintem nem jó irányba vitték el a hangsúlyokat. Nagyjából a háromnegyedéig azt mondtam volna, hogy ez egy szuper film, de sajnos a nagy rejtéllyel nem vagyok megelégedve. Valahogy úgy éreztem magam, mint annak idején a Gömb megtekintése után, ahol nagyszerű volt az alapötlet, csak a film során valahol valami félre siklott. De mindezek ellenére is úgy vélem, hogy a Képlet egy nagyszerű film, amit kiválóan sikerült összerakniuk a készítőknek. Én mindenkinek jó szívvel ajánlom, Shayamalan rajongóknak pedig egyenesen kötelező.

A tovább után azért spoilerezek egy kicsit.


Share/Bookmark