Kicsit szokatlan módon az összegzéssel szeretném kezdeni, hogy a spoilerektől félőkkel is közölhessem a véleményemet, spoilerek majd csak a Tovább után következnek. Ez egy jó film. Nem kicsit, nagyon. Én nem vagyok az a könnyen lenyűgözhető fajta, több filmre sütöm rá, a "szar" jelzőt, mint amennyire a "jót", vagy "elfogadhatót", de ez határozottan jó volt. Már most előre szeretnék szólni, hogy ez nem egy hagyományos film elemzés, inkább a film gerjesztette hullámoknak próbálok magyarázatot találni. Persze elemzés is lesz.
Először is szeretnék egy bekezdést szentelni a film elleni gyűlöletkampánynak is. Később is lesz róla szó, de ez mindenképp érdemel egy száz százalékig saját bekezdést. Tudom hogy a neten általában a "mindegy-mit-csak-szidhassak-valamit" típusú emberek hangja a leghangosabb mindig minden témában, ezért annyira nem is veszem komolyan a véleményüket. Sokkal reprezentatívabbnak tartom, hogy a moziból kilépve egyetlen elégedetlenkedő hangot sem hallottam, holott figyeltem rendesen. Körülöttem mindenki nagyon élvezte a filmet. Olvastam rengeteg hozzászólást a neten, mely szerint minősíthetetlenül gyenge lett, tele van logikai bakikkal, stb, stb... NEM. Vannak hibái, logikai buktatói, ez tény. A forgatókönyv sem éri el mondjuk az első két rész színvonalát, de a rettenetes harmadik részét magasan veri. Mindezekkel együtt látványban nagyon odacsap és ennél a filmnél ez a lényeg, nem más. Én elfogadom, hogy sokan egyszerűen elfogadhatatlanul magas elvárásokkal ültek be a moziba és azokat ez a film képtelen teljesíteni. Szidják a forgatókönyvet, ami a kategóriájában nem is lehetne jobb. Dobálóznak a logikai buktatókkal, mikor maga az EGÉSZ Terminátor széria logikai buktatók sorozatára épül. John visszaküldi Kyle Reese-t aki majd az ő apja lesz? Hát nem eleve egy nagy hülyeség? Ha nincs John aki visszaküldje, akkor ki küldte vissza, hogy megcsinálja John-t? Miért mindig csak egy terminátort küldenek vissza? Kismillió ilyen kérdés van, amire nem keresünk választ, mert nincs rá értelmes magyarázat. Ilyesmi felett egy popcorn mozit nézve átsiklunk. Ez nem Poirot regény, hogy minden apróság pontosan a helyére kerüljön a végén. Ezt már maga az időutazás és az öntudatra ébredő gépek témája kizárja, itt pedig mindkettőből kapunk rendesen. Illetve az időutazásból a Salvation-ben nem, csak amolyan említés szinten, de nem is ez a lényeg. Egyszerűen képtelen elvárás már, hogy egy film akkorát üssön, mint annó a T1, meg a T2. Akkoriban évenként 1-2 ilyen stílusú film készült, mostanában meg 8-10. Egyszerűen nem lehet már olyat mutatni ami visszahozná azt az érzést ami mondjuk a folyékony terminátor rácsokon történő átfolyásakor kerítette hatalmába az embert. A mai kor elvárásai mások és a T4 azoknak teljesen megfelel.

A film tökéletesen illeszkedik a Terminátor univerzumba, kapunk rengeteg robotot és akciót az arcunkba, ennél több pedig komolyan nem is kell. A forgatókönyv bőven az elfogadható szinten belül van, még ha néhol az ember el is gondolkodik, hogy ez így most miért nem úgy van, ahogy ép ésszel gondolnánk. Hozzáteszem ezen kérdések egy része is már a Terminátor első része óta vár a megmagyarázásra, tehát semmiképp nem varható ennek a résznek a nyakába.
A film nagyon bekezd, már az elejétől valami agyament pörgés megy, a karakterek akcióról akcióra vándorolnak. De olyan akciók ezek, hogy az embernek a lélegzete is eláll tőlük. A film második felében aztán jön egy kicsit lassabb rész, amire talán nem lett volna szükség. Nem ül le igazán, de ami azt illeti szerintem pöröghetett volna ugyanúgy végig az egész ahogy az eleje. A finálé nem lett rossz, bár azt valóban be kell, hogy valljam nem az volt film leglátványosabb akcióorgiája. Bármilyen más esetben el lenne tőle ájulva az ember, itt azonban sokkal durvább akciók is voltak a film korábbi részeiben, azokhoz képest ez nem akkora szám. (Jellemzően ez is olyan jelenet, ami John Connor-hoz és nem a film másik főszereplőjéhez Marcus-hoz kötődik elsősorban)
A mostanság nagyon divatos kamerarángatós vizuális megoldások nem maradhattak ki innen sem, de valahogy itt mégis működőképesek tudnak lenni. Az akciójelenetek alatt egyszer sem fog el bennünket a mondjuk például a Transformers alatt tapasztalható "na most akkor ki a franc is küzd kivel?" érzés. Egy két vizuális megoldás pedig az egyszerűségével együtt is hihetetlenül hatásos. Az operatőr kiváló munkát végzett, ahogy a véleményem szerint a rendező McG is. A film egész látványvilága valami hihetetlenül cool és ez jótékonyan elfedi az apróbb hibákat. Nekem a díszletek is tetszettek. Egy világvége utáni világnak így kell kinéznie.
A színészi játék. Hát igen ez egy igen érdekes része a filmnek, mert nem a Christian Bale alakította John Connor a film főszereplője. Én tudom, hogy őt írták ki elsőnek, meg minden, de ő valahogy mégsem képes főszereplővé válni. Nem annyira szokatlan ez, hiszen a Sötét lovag esetében is legfeljebb a harmadik helyre tehettük a főszereplők közt. Én tudom, hogy jó színész de valahogy mégis inkább másodhegedűs típusnak tűnik. A film főszereplője és a lényegesen szinpatikusabb karakter a friss felfedezett Sam Worthington alakította Marcus. Habár az ő hátteréről gyakorlatilag semmit nem tudni mégis képes volt ellopni az egész filmet John Connor elől. A legvagányabb akciók is hozzá kötődnek és a sztoriszálat tekintve is ő van jobban a középpontban. Habár a karakter maga nem tűnik túl bonyolultnak és tényleg a homályba vész minden vele kapcsolatban mégis vele tud az ember a legjobban azonosulni. Aztán ott van még a Kyle Reese-t játszó Anton Yelchin aki szintén nagyon jól adja a szerepet. Igazából sok egyebet nem lehet hozzátenni. Itt Kyle még csak egy tini, aki már kellőképp bátor (vakmerő, hülye, kinek hogy tetszik) de még eléggé elveszett. Ez a fiatal orosz származású színész játékából mind kiválóan átjön. A többi karakterre nem is térek ki külön, mert egyrészről túl sokan vannak ahhoz, hogy mindenkiről írja, másrészről pedig nem is olyan nagyon jelentősek. Talán Moon Bloodgood az aki még aki említést érdemel, hisz az ő karaktere az akit még valamennyire megismerünk, annyira azonban már nem bizonyult jelentősnek, hogy a nevére is emlékezzek... Ebben a filmben tehát nincs egy új Sarah Connor, de ez nem is feltétlenül baj. A színészi játék mindent egybevetve határozottan jónak mondható, a karakterek egy része pedig bár nem kidolgozott, de a film profiljából adódóan ez nem is várható el. A sok kritizáló épp azt nem fogja fel, hogy egy ennyire akcióorientált filmben LEHETETLEN ennél jobban karaktert építeni. Ha kevesebb lenne az akció, azon problémáznának, ha kevesebb lenne a karakter, akkor meg azon. Az előző Terminátor filmek szólhattak egy-két emberről, így ott az ő megismerésükre is jutott több idő, de egy kőkemény, háborúról szóló filmben erre nem igazán van mód. Sok a szereplő így nincs idő sokat foglalkozni egyesével velük. A Csillagok háborújában sincsenek kidolgozva a mellékkarakterek, vagy nem?
Spoilerek előtti összegzésképpen csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy szerintem ez egy határozottan jó film, az a fajta amelyiknél az ember mire észbekapna már véget is ért. Annyira odaszögez a mozvászon elé, hogy könnyű teljesen a hatása alá kerülni. A kikacsintásokért pedig külön piros pont jár a készítőknek (Kyle szövege amivel kihúzza Marcus-t a szarból, a "Visszatérek" szöveg újra megjelenése, vagy a John Connor arcán látható heg eredetének felfedése) Tipikusan az a film, amit moziban KELL megnézni, óva intenék mindenkit, hogy a néhány vérben forgó szemmel szitkozódó miatt lemaradjon erről az élményről. Utólag ugyanis verni fogja majd a fejét a falba, hogy ezt a látványt moziban kellett volna átélni...
És akkor most a spoilerek

Terminator Salvation