2010. április 21., szerda

A titánok harca

Legendás klasszikus feldolgozása + Sam Worthington + nagy költségvetésű hollywood-i produkció + 3D hatás: kell-e még valami ahhoz, hogy az egyszeri filmrajongó rohanjon a mozipénztárhoz jegyet váltani? Hát nem. És hogy hibát követ-e el, mikor így tesz? Nem. Bár nem fog egy filmtörténelmi alapmű élményével gazdagodni, de a jó szórakozás garantált.



A titánok harcának alapja a görög mitológia és az azt igen szabad elvűen kezelő 1981-es Titánok harca, amelynek Harry Hamlin és Laurence Olivier voltak a főszereplői. A 2010-es változat ha lehet még jobban eltávolodott az eredettől, hisz bevonnak olyan karaktert is akinek semmi köze nincs a történethez, ráadásul ebben a formában soha nem is létezett, de az ilyesmit egy amcsi filmnek már fel sem rójuk...

A sztori röviden annyi, hogy a baba Perseus-t (Sam Worthington) egy halász találja meg egy tengerbe vetett koporsóban az anyja holteste mellett. Felcseperedvén a halászok békés életét éli, amikor is vétlen módon belekeveredik az emberek az istenek ellen folytatott háborújába amiben az egész nevelőcsaládja szörnyethal. Sokáig nincs ideje merengeni ezen, hisz katonák (számomra érthetetlen okból) foglyul ejtik és Argos-ba hurcolják. A város polgárai az istenek felett aratott sikerüket ünneplik (meghalt egy csomó ember és egyedül egy Zeusz szobor ledöntését tudják felmutatni ezzel szemben, a katonai tankönyvek az ilyesmit valóban nagy sikerként értelmezik...) amin megjelenik Hádész (Ralph Finnes) aki nem igazán kultiválja, hogy az istenek úgy kompletten hülyének vannak nézve, úgyhogy igazi partygyilkos módjára kicsinál egy nagyobb adag helyi lakost, majd közli a megmaradottakkal, hogy az egész város pusztulni fog a titánok gyilkosának a krakennek kezei(csápjai-szája-stb) által, hacsak fel nem áldozzák a királylányt Andromédát (Alexa Davalos - Riddck: A Sötétség krónikja) Mivel kéznél van egy félisten Perseus (hogy honnan a rákból tudja mindenki, hogy Perseus félisten, mikor ő maga sem volt tisztában a dologgal, azt örök homály fedi) a király rögtön egy csapat élére is rakja, hogy keljenek útra megoldást találni az apró Kraken jelentette problémára ami lehetőleg mellőzi Androméda halálát. A csapat argoszi katonákból és vezetőjükből Draco-ból (Mads Mikkelsen) valamint a hozzájuk csapódó soha nem öregedő istenszakértő Io-ból (Gemma Arterton - A Quantum csendje) áll. A feladat pedig nem egyszerű hisz mitológiai szörnyek legyőzésén keresztül vezet az út az üdvösséghez, márpedig azok nem adják egykönnyen a bőrüket.

Az alapsztori tehát magába foglalja az izgalmakat és a látványos jelenetek lehetőségét, amit a készítők tökéletesen ki is aknáznak. 2D-s szinten. Merthogy a Titánok harcát hagyományos filmtechnikával forgatták, és utólag szoftveresen konvertálták 3D-ssé, ami sajnos a végterméken igen durván meglátszik. Szép-szép a 3D, de igazából alig érzékelni, nagyon kevés jelenet van, ami igazán kiaknázza a 3 dimenzióban rejlő lehetőségeket. Ez nem egy Avatar, ahol a látványvilág direkt erre lett felépítve. Egy szóval aki teheti ne fizessen több pénzt a 3D-s változatért. Azért persze moziban nézős film a Titánok harca, mert nagyon látványos és akciódús, a trükkök pedig varázslatosak.

A történet kidolgozottsága megfelelő, de azért tény, hogy nem az a film legerősebb pontja. Mindamellett ahhoz épp elég, hogy szórakoztatóan kösse össze a látványos akciókat, különösebb logikai baki nélkül. Azt hiszem egy ilyen stílusú film esetében ennyivel már bőven megelégedhetünk. Meglepő módon a Perseus-Androméda szerelmi szálat teljesen kihagyták, ahogy bármi egyéb romantikázás sem került be a film közel két órájába. Ez azért szokatlan, hisz a görög mitológia egyik mozgatórugója épp a szerelem volt. Mondjuk ez még így mindig a jobbik megoldás mint belerakni valami erőltetett kidolgozatlan romantikus szálat, de még így is érdekesnek tekinthető.

Ami a színészeket illeti Sam Worthington jól hozza a kemény legény karaktert. Mondjuk az izomzatán kívül másra nem is igazán volt szüksége, hisz Perseus egy teljesen alap hőstípus különösebb mélységek nélkül. Esetében azt sem mondhatni, hogy nagy elődöt kellett volna lepipálnia, hisz Harry Hamlin annyira volt hős alkat, mint Scooby Doo... Ralph Finnes félelmetesen jól alakítja a rosszfiút, bár ha őszinték akarunk lenni a Hádész-a 99% Voldemortot tartalmaz. Liam Neeson tökéletes választásnak bizonyult Zeusz szerepére, hisz bár keveset van képernyőn, akkor uralja a vásznat. Ami a többieket illeti mindenki jól hozza a maga karakterét, egyedül csak talán a női szereplőkre lehet egy kis panasz, hisz kibontakozásra esélyt azt nem igazán kaptak. Hogy ez az ő hibájuk-e azt nem merném kijelenteni, de tény, hogy azért egy erőteljesebb (nem fizikai értelemben véve, kell a francnak még egy Xena...) női karakter azért nem ártott volna.

Összességében véve a Titánok harca egy nagyszerű moziélmény, kiváló szórakozást nyújt arra a két órára, de a világot nem váltja meg, nem ez lesz az a film amiről évek múlva is ódákat fogunk zengeni,
Share/Bookmark

1 megjegyzés:

Spawn írta...

Ez egy látványos akciófilm volt, nem több. Az akciójelenet meg a látvány az oké volt. Viszont sajna itt is a látvány volt a fő szempont és nem a forgatókönyv. Néhány karakter egyszerűen felesleges volt, volt egy-két logikai baki is.
A színészeket nagy teljesítményre nem késztette.
Ettől függetlenül azért egynek elment, de én többet vártam.

Megjegyzés küldése