SUPER... wait for it... natural

Nem szoktam lopni máshonnan, de ezt most muszáj. A Sorozatjunkie-n linkelték ezt a videót, és HATALMAS. A Supernatural ugyebár nem egy vígjáték, de rengeteg poén van benne, és ez valakit arra ösztökélt, hogy ezeket kiemelve készítsen róla egy trailert. Ez alapján biztos, hogy nem egy kőkemény horrorra gondolnánk, ami úgy általában véve leginkább jellemző a Supernatural-re. Rajongóknak kötelező videó.

SUPER... wait for it... natural

Formula-1 2010

Lassan közeleg az idő, hogy hosszú évek után végre ismét Forma-1-es játék jelenjen meg PC-re. Utoljára az Electronic Arts négy szezont felölelő játéka volt amivel a PC-s játékosközönséget megajándékozták, azóta csak az rFactor-hoz megjelenő modok formájában lehetett az aktuális szezon autóival körözgetni a pályán. Bár az rFactor a hardcore szimulátor rajongók nagy szerelme, kocajátékosként nehéz magunkat túltenni a menürendszer rettenetesen igénytelen kivitelén a verseny körítésének teljes hiányán, a hangulat hullaház jellegén, és azon az érthetetlen apróságon, hogy egy 2007-ben készült játékban még azt az egyszerű feladatot sem tudták megoldani, hogy a pilóták keze a kormányon legyen (vagyis megoldották, de rosszul, holott ez már a Collin McRae Rally 2-ben is tökéletesen meg lett valósítva). Ha ez még nem lenne elég, az irányítást annyira kormányra tervezték, hogy billentyűzetre, vagy gamepadra szinte lehetetlen rendesen belőni. És a mai játékokat grafikáját megközelítő beállításhoz még a durvánál is durvább vas kell alá (nekem a Dirt 2 max beállításon egyszer sem szaggatott be, az rFactor viszont full grafikán fél mezőnnyel a pályán folyamatosan)

Szóval ezen ínséges idők után a Codemasters sikerrel szerezte meg a licenc-et és úgy tűnik jól sáfárkodnak majd vele. A karrierszimuláció állítólag nem csak a versenyekre tér ki, barangolhatunk majd a padock-ban cseveghetünk a többi pilótával és ehhez hasonló nyalánkságok. Ezekre mondjuk nem tudom mi szükség, de akár jó is kisülhet belőle. Azért remélem kikapcsolható lesz. Lesz arcade és szimulátor játékmód, hogy mindenki igényét kielégítsék. Lesz csilli-villi grafika amit a Dirt 2-ben is kiválóan vizsgázó motor garantál számunkra. Ha már a Dirt 2 szóba került, igaz, hogy ott a Codemasters épp azt mutatta be, hogy mennyire képes elrugaszkodni az eredeti céloktól (rallyjáték helyett Need for Speed a rallypályán) de mivel itt licenc-elt játékról van szó, nincs olyan mozgásterük, ami megengedné nekik, hogy annyira eltévedjenek, mint a Dirt 2-nél.

Én már nagyon várom, hogy milyen lesz, ha csak fele annyira sikerülélvezhetőre, mint (szerintem) minden idők legjobb F1-es játéka a Grand Prix 4 akkor én már örülni fogok.

A megjelenésig sajnos még őszig várnunk kell, addig is kedvcsinálónak néhány kép a játékból:

[gallery link="file" columns="2"]

Formula-1 2010

Az idei év első Forma-1-es versenye

Nem-nem-nem! Csak azért sem fogok hurráoptimista módon a Forma-1 feltámadásáról beszélni a tegnapi futam után, mint tették azt oly sokan. Való igaz, a tegnapi nagydíj úgy nagyjából az elmúlt három legizgalmasabb futama volt (a két évvel ezelőtt szezonzáró utolsó két kanyarja izgalmas volt, de azt leszámítva a futam többi részét tekintve nem verte ezt a tegnapit) de ezt megint csak az esőnek köszönhettük. Ha majd száraz pályán láthatunk ilyen fantasztikus produkciókat, hajlandó leszek csatlakozni az új szabályokat éljenző tömeghez. Ja és tudom, hogy volt már egy nagydíj idén, nem ez volt az első, de azt a futamot én nem vagyok hajlandó versenyként elismerni.

De addig is, milyen volt a tegnapi futam? Frenetikus. Végre láthattunk test-test elleni küzdelmeket, hihetetlenül végrehajtott előzéseket, egyszerűen az ember az ilyenekért nézi a Forma-1-et. A versenyt a futam elején merészet (és akkor külső szemlélőként látszólag rettenetesen nagy hülyeséget) húzó Jenson Button nyerte, aki elsőként ment ki száraz pályára alkalmas gumikért és így másodperceket hozott a többieken, ami végül a győzelméhez vezetett. Ehhez szüksége volt azért persze egyéb körülményekre is amibe beletartozott például, hogy az elbénázott rajtot követően még az első kanyart is sikerült elrontania, aminek a következményei Fernando Alonso-t és Michael Schumacher-t sújtották. Az angol világbajnok eltalált a ferraris hátsó kerekét és nekiforgatta a hétszeres VB győztes németnek. Persze még ez is kevés lett volna a sikerhez, csakhogy Sebastian Vettel-t idén már másodszor hagyta cserben az autója egy biztosan megnyert futam során, ezúttal a fék mondta be az unalmast, így a német a befutót már csak a boxutcából nézhette. Ahhoz képest, hogy két futam után a Red Bull tűnik a leggyorsabbak, igen nagy ponthátrányban vannak a Ferrari-hoz képest. A rajt nagy nyertese egyébként Robert Kubica volt, aki Renault-jával négy helyet jött előre, ami aztán a kieséseknek köszönhetően egy második helyet eredményezett neki. Persze azért számára nem volt ám ennyire egyszerű a dolog, hisz egyedüliként ő volt képes éles versenykörülmények között megálljt parancsolni Lewis Hamilton-nak, aki gyakorlatilag odáig bárkit megevett reggelire aki előtte autózott. A dobogón állók közül egyébként leginkább Kubica érdemelte ki a helyét, hisz sokat küzdött és mindig nyertesen került ki a harcokból. A harmadik helyen olyasvalaki végzett, aki ezen a versenyen kis túlzással pontszerzést sem érdemelt volna. Felipe Massa valami rémesen sokat hibázott, ha nincs az a fantasztikusan jól elkapott rajtja, ahol állva hagyott mindenkit, akkor az előbbi mondatba a "kis túlzással" kitétel bele sem került volna. Ha Hamilton-ról azt írtam, hogy bárkit megelőzött aki előtte ment, akkor Massa-ról elmondhatom ennek ellenkezőjét. A futam nagy részében feltartotta a mögötte autózókat, akik ezt rendszerint az ő megelőzésével hálálták meg. Csúszkált össze-vissza, voltak kanyarok amiket egymás után vagy öt körben képes volt elrontani. Egyetlen szerencséje, hogy a verseny végén csapattársa Fernando Alonso ment mögötte, hisz a spanyol vele nem lehetett olyan agresszív, mint volt másokkal mikor az utolsó helyről végig mászta a mezőnyt. Bizony Alonso utolsóból lett majdnem első, hisz az első kanyart követően a mezőny végéről indulhatott, és eséllyel támadhatta volna Kubica-t, vagy esetleg talán még a győztes Button-t is, csakhogy Massa nem igazán akarta elengedni, ő pedig nem kívánt belemenni egy olyan előzésbe aminek könnyedén Ferrari 0 pont lehetett volna a végeredménye. Csapatszempontból ez biztos nem volt túl jó döntés így. Alonso a negyedik helyen autózva egyébként Hamilton-tól is megmentette Massa-t, hisz nagyszerűen verte vissza az angol fiú támadásait, ez pedig a tegnapi Massa-nak egészen biztosan nem sikerült volna. Az ötödik helyen Nico Rosberg futott be elsősorban a verseny során kétszer is rettenetes nagyot butáskodó hazai pályán versenyző Mark Webber-nek köszönhetően, aki néhány körrel a leintés előtt hátulról belerongyolt az Alonso megelőzésén munkálkodó Hamilton-ba. A 2008-as év angol világbajnoka a Webber-i attrakció ellenére is befutott a hatodik helyen, mögötte a viszonylag csendes futamot teljesítő Vitantonio Liuzzi és Rubens Barichello ért be. Webber az orrkúpjának két körrel a leintés vége előtti cseréje ellenére is képes volt pontot szerezni, a kilencedik helyen zárt. A tizedik, utolsó még pontszerző helyen Michael Schumacher futott be, akivel a Forma-1 abszolút kezdői járatták a bolondjukat hosszú körökön át, Jaime Alguersauri-n például csak a katalán fiú hibája miatt tudott átmászni, odáig a Torro Rosso versenyzője hosszú körökön keresztül komplett bolondot csinált belőle, és nem egy támadási kísérletet visszavert.

A verseny utáni nagy kérdések a következők:

• miért nem állítják vissza a 107%-os szabályt? Az új istállók annyira lassúak, hogy a többiek rendes versenykörülmények között 15-20 körönként körözik le őket, így pedig gyakran rettenetesen veszélyes szituációt teremtenek a pályán. Szegény versenyzőik nem is látják a mögöttük érkező gyorsabb autókat, aztán fél körrel később már állhatnak is félre elengedni azokat. Tegnap a cseppet sem ügyetlen Kovalainen még a közvetlenül előtte autózó De La Rosa-tól is kört kapott, Chandhok pedig a Hispania-val 4 kör hátrányban fejezte be a versenyt.


• meddig tart majd ki a Schumacher fanok lelkesedése? Két verseny után persze korai lenne nagy következtetéseket levonni, de attól még tény, hogy a németek hétszeres világbajnoka eddig sokat nem tett hozzá sem a tavalyi VB győztes autó teljesítményéhez, sem úgy általában a versenyekhez. Ami engem illet én nem is vártam mást. Tudom, hogy a rajongóival ellentétben Schumi sem vár el nagy sikereket magától az idén, de én még azt is kétségbe vonom, hogy így negyven fölött ki fogja tölteni azt a három éves szerződését. Világbajnok már biztosan nem lesz, szerintem még Rosberg előtt sem tud majd végezni az év végén.


• mikor rúgják már ki az RTL Klub-ról a Forma-1-hez vajmi kevéssé konyító Wéber-Czollner duót (Palik sem sokkal jobb ám...)? Tegnap körökön keresztül beszéltek arról, hogy Hamilton mekkorát esett vissza a rajtnál, miközben két kanyar után a hetedik helyen ment a tizenegyedikről indulva! És tették ezt még akkor is, mikor végig Hamilton kamerájából láthattuk a rajtot. Egyikük sem vette észre, hogy baromságokat beszélnek, egyikük sem mondta, hogy bocsi, ezt elnéztük... Nem. De mást képesek elnézni. Például az időmérőn első szakaszában rendszeresen összekeverték valamelyik Hispania-t vagy Virgin-t (nem tudom már melyiket) Schumacher-rel. Magyarázták, hogy a német milyen rossz helyen eresztett el valakit, miközben látszott a képernyőn hogy száz méterrel mögötte volt a csetepaté. És ez most még csak a két legdurvább baromsága a duónak. Nem értem, hogy mit keresnek a kommentátor állásban olyan emberek akik képtelenek figyelemmel kísérni a futam zajlását és mást sem tudnak csak össze-vissza baromságokat beszélni.

Végezetül lássuk a rajtot, ami tényleg izgalmasra sikeredett:

Az idei év első Forma-1-es versenye

Dead Like Me - Life After Death

Mindenki meghal. Ez már csak így megy. Legyen az ember, állat, növény, vagy akár egy sorozat, amit a csatornája ideje korán küld a halálba. Hasonlóan járt annó a Dead Like Me hősnője is, akinek földi pályafutása mindössze 18 évig tartott, de aztán megadatott az a kiváltság (amit a háta közepére sem kívánt) hogy a halála után új életet kezdhessen. Ő hozzá hasonlóan a sorozata is megkapta a második lehetőséget azután, hogy eljött érte a Kaszás: pár évvel a végét követően az alkotók úgy döntöttek, hogy összetrombitálják az eredeti szereplőgárda fellelhető színészeit és leforgatják a széria folytatását, így született meg a Dead Like Me:  Life After Death. Aki esetleg nem tudná, hogy mi is volt ez a sorozat annak itt egy rövid ismertető róla.



A filmet azért sikerült úgy elkészíteniük az alkotóknak, hogy azok is megértsék akik a sorozatról még csak nem is hallottak. Az alapszituáció ugyebár annyi volt, hogy Georgia Lass-t élete első munkanapján telibetrafálja egy űrből lezuhanó WC-ülőke. Élete utolsó napja egyben halál utáni élete első napja is lesz, mert ahelyett hogy békében belépne a túlvilág felé tartó fénybe, itt kell maradnia kaszáskodni, hogy mások lelkének átsegítésében segédkezzen. Mivel a munkát mint olyat alapból sem szerette, ez meg határozottan olyasmi amit ő aztán nem akart, valahogy nincs igazán elragadtatva a dologtól. Egy kaszáscsapat tagja lesz, amely a legdurvább halálesetek áldozatainak segít az átlépésben, de emellett még kénytelen egy polgári állást is keríteni, mivel az alap foglalkozása nem épp olyasmi amiért fizetne neki bárki is.

Ugyebár ez volt az alapszitu évekkel ezelőtt. A sztori onnan folytatódik (A CIKK INNENTŐL BÖSZEME NAGY SPOILER A SOROZAT VÉGÉT NEM LÁTÓKNAK) hogy a csapat éléről távozik Rube, helyére új vezető érkezik Cameron Kane személyében, akinek a felfogása kicsit eltér elődjétől a kaszáskodást illetően. Modernizál, illetve mindent megtesz, hogy a csapat összes tagját lekenyerezze. Közben George húga Regie épp a szokásos "népszerűtlen tini" krízisen megy át, amit csak tetéz szerelmének balesete, akinek lelkét épp George-nak kellett volna elvennie... A sztori röviden ennyi, ennél többet nem tudok anélkül írni, hogy bele ne mennék a film poénjainak lelövésébe.

Szóval igen, eltelt néhány év, sokan változtak, az őskurvázié Daisy Adair például olyannyira, hogy az arca Laura Harris-ből Sarah Wynter-ré változott (szerintem óriási poén, hogy ez a két színésznő annó a 24 második évadában testvérpárt alakított). Ez sajnos a karakter esetében más változásokat is hozott. Sarah Wynter hiába nem rossz színésznő, képtelen jól hozni a karaktert. Az ő kisugárzásában nincs meg az a nyers és valahol mélyről érkező ribancosság, ami Laura Harris-ben megvolt, ezért a hiányt rettenetes túljátszással próbálja pótolni. Az eredmény egy hisztis ripacs színésznő lesz, nem az az elsőre sekélyesnek tűnő, de belül mégis érző karakter, ami korábban volt. A többiek karaktere nem változott semmit, ellenben Rube hiánya sajnos az eredeti Daisy-éhez hasonlóan érződik. Az új vezetőt a Lost-ból ismert Hanry Ian Cusick játsza, remekül, a gond inkább azzal van, hogy nem egy ilyen karakter kellett volna ide. Az ő személye hozza a legfőbb konfliktusokat, és bár a film maga jó, én mégis rossz döntésnek tartom a behozását. A többi színész és karaktereik igazából nem sokat változtak: a főszereplő Ellen Muth továbbra is fantasztikus, az igazán nagy rejtély számomra továbbra is az, hogy hogyan hagyhatnak parlagon heverni egy ilyen jó színésznőt. Való igaz, hogy nem egy klasszikus értelemben vett bombanő, de nagyon eredeti személyiség és hihetetlenül tehetséges abban amit csinál. Gyakorlatilag már az első perctől kezdve képes volt szerethetővé tenni ezt a lányt, pedig eleinte nem igazán tett szimpatikus dolgokat a karakter. Ezt a tulajdonságát a Life After Death forgatására sem vesztette el, szívesen megnézném őt más filmekben is. A régi kaszáscsapatból megmaradó két másik eredeti színész Jasmine Guy és Callum Blue még mindig vicces, ahogy megszokhattuk tőlük (már az első párbeszédükön dőlni lehet a nevetéstől) A George főnökasszonyát alakító Christine Willes még mindig irritáló kissé, de sokkal inkább szerethető, ami nagyon valóságossá teszi a karakterét. Cynthia Stevenson aki George anyját játsza, gyakorlatilag évekkel ezelőtt is ilyen volt, a karaktere tálán csak annyiban változott, hogy kicsit talán szelídült a kisebbik lányával való veszekedésekkel tarkított viszonya, bár békésnek továbbra sem mondható. Ha már felmerült George kishúga, igazából ő nagy változásokon ment át. Nem cserélték le, mint Daisy-t, csak az őt alakító Brit McKillip időközben felnőtt és bár kislányként is látszott rajta, hogy nem csúnya ő, csak szándékosan csúfítottak rajta, mostanra igazán szép fiatal lánnyá érett. A karaktere is sokat lépett előre, bár még mindig az az egész világgal hadban álló tini, de már nem az a durván csodabogár akinek az elején megismertük.

Szóval rengeteg változáson ment át a Dead Like Me a sorozat befejezése óta, ezek nem mindegyike tekinthető túlzottan pozitívnek. Az eredeti humor és morbid módon vicces halálok megmaradtak és ez azért kárpótol Daisy lecseréléséért, valamint Rube kiírásáért, valamint az új főnökkel érkező némiképp talán mesterkélt konfliktusokért. Azt sajnos már soha nem tudjuk meg, hogy ha annó a csatorna nem hozza azt a teljességgel érthetetlen döntést, hogy lelövi az egyik legnézettebb szériáját, ami ráadásul arányait tekintve a kezdetektől fogva alig vesztett nézőket... szóval akkor hová fejlődött volna a Dead Like Me. Nekem a Life After Death igazán tetszett, bár igazából akadtak benne hiányosságok és nem is tekinthető sorozat lezárónak, mint annak idején a Firefly számára a Serenity. Arra mindenképp jó volt, hogy felidézze minden idők egyik legeredetibb sorozatának hangulatát, de még emellett is kicsit érthetetlen, hogy a készítőknek egész pontosan mi volt vele a céljuk. Sokkal inkább volt ez egy sorozat duplaepizódja, mint egy teljesen különálló film. Mindezek ellenére is annak aki szerette a Dead Like Me-t, ez egy kötelező darab, igazán nagyot nem hiszem hogy csalódhat benne.

Dead Like Me - Life After Death

Napi durva

Papa elmegy a doktorhoz a felesége leleteiért. Azt mondja neki a doktor:

- Van egy kis probléma, mert elkevertük a felesége leleteit, és nem tudjuk, hogy AIDS-es vagy Alzheimer kóros. De van egy tanácsunk, vigye ki Gödöllőre, hagyja ott, és ha hazatalál, akkor ne dugja meg!

Napi durva

Pandorum

Kicsit megkésve most került a nálunk a mozikba a Pandorum, amit sokan egyfajta újkori Alien filmnek tartanak. Mondjuk egyetlen aspektusát leszámítva nagyon nem az, de attól még lehet jó film.

Lehet, de ami engem illet, rohadt távol áll tőle. Végül is nem rossz, de a jó az nem ilyen. Az alapötlet például nem rossz. Két fickó egy kihalt űrhajón ébred a hibernálásból és a legkevésbé sem emlékeznek rá, hogy hogyan kerültek oda, vagy most akkor mégis mi a fene van. Arra hamar rájönnek, hogy nekik kell átvenniük a hajó irányítását, mert aző műszakjuk következik, épp csak az előző váltás nincs sehol és a parancsnoki hídra sem képesek feljutni. Az energiaellátás erősen akadozik, szóval kénytelen kelletlen egyiküknek neki kell látni körülnézni a hajón, hogy akkor mi is történt. A felfedezés kevéssé alakul békésen, mivel mindenfelé emberevő zombik rohangálnak és az egyetlen ember akivel összefut szintén nem viselkedik sokkal kedvesebben vele. Az energiaellátás visszaállításához hősünknek a hátra maradt társának távsegítségével el kell jutnia a reaktorhoz, amihez zombihordákon keresztül vezet az út. Persze közben megtudjuk, hogy merre tart a hajó és egyéb ilyen nyalánkságok, de ezek felismerését inkább nem spoilerezem le.

Szóval a lényeg, hogy a milliónyi egymásra rakott klisé ellenére az eredeti alapötlet miatt még lehetett volna egy jó film, engem mégsem volt képes megragadni. Egyrészről hatalmas gond, hogy nagyrészt azt sem látjuk, mi történik, annyira jól érzékeltetik a hajóra telepedett korom sötétet. Tény, hogy a filmnek van egyfajta hangulata, de ezt bármely hasonló stílusú B kategóriás filmről elmondható, ettől még nem lesz jobb középszerűnél, pláne, hogy ami a fő hangulati elem akart volna lenni, az messze elmarad a nagy klasszikusoktól, de még az újabb kori trónkövetelőktől is. A kiszolgáltatottság, szűk tér, bezártság, magányos félelem az erősebb és túlerőben lévő ellenségtől... ez mind olyasmi ami például az Alien szériában lényegesen jobban átérezhető volt (egyébként egyedül ezeket az egyébként összes űrhorrorra jellemző hangulati elemeket tekintve lehet összehasonlítani a két filmet, különben ég és föld a különbség) de még a Resident Evil első részében is jobban sikerült megvalósítani. A film végi nagy csavar rettenetesen kiszámítható, gyakorlatilag kábé az ötvenedik perctől kezdve lehet sejteni, hogy valami ilyesmi lesz. Ha nincs csavar az nem baj, de ilyen ne legyen.

Ami a színészi teljesítményeket illeti, mindenki jól játszotta a rá osztott rémesen sablon karaktert, pluszt senki nem tett hozzá, bár igaz, hogy nehéz is lett volna... Dennis Quaid hiába volt a legnagyobb név és hiába az ő karaktere tűnik a legfontosabbnak, mégsem ő a főszereplő, hanem a sok filmmel a háta mögött álló, ám még mindig teljesen ismeretlen Ben Foster (akinek legjobb tudomásom szerint semmi köze a United potyakirály cserekapusához). A film harmadik főszereplője az élete első amerikai filmjében szereplő Antje Traue aki egy amolyan tipikus vadcsajt alakít, amit egy nagyobb költségvetésű filmben valószínű Michelle Rodriguez-re bíztak volna.

Igazából képtelen vagyok megérteni a film körül kialakult hype-ot. Ez egy egyszerű B film amiből a hasonló stílusú sci-fik aranykorában a 80-as évek végén, 90-es évek elején kismilliót forgattak, amelyek színvonalukat tekintve sem voltak gyengébbek. Kíváncsi leszek, hogy vajon valóban bővítik-e trilógiává a Pandorum-ot, mert gyakorlatilag ez a rész teljes lezárást kapott, egyetlen kérdést sem hagytak nyitva és bár lehetne folytatni, az már alapvetően más stílusban kéne készüljön. Én tiszta szívemből mindenkit lebeszélnék róla, de túlságosan sokaknak tetszett ahhoz, hogy az én végletekig negatív véleményemet megcáfolhatatlannak tartsam...

Pandorum

Amcsi sztárok titkos magyar énje

Gondolom sokan vannak, akik ismerik a két következő képet, de nekem teljesen újak. A lényeg csak annyi, hogy a lentiekben két amerikai színésznőről készült képet láthattok, ahogy kiderül róluk, valójában aggódó magyar anyák, illetve takaros magyar menyecskék. Az utóbbi hiba azért is különösen ciki, mert a fajmagyar Jobbikosok újságjában követték el...

Eliza Dushku az aggódó magyar anyuka (a felhasznált fotó a Dollhouse egyik promóképe...)

És Shiri Appleby a Rosswell sztárja, mint magyar menyecske

Amcsi sztárok titkos magyar énje